Rendszerváltás és az MTI

	Bush Kelet-Európáról (1. rész)
New York, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Óvatosan, fokozatosan kell közelíteni a kelet-európai államok demokratizálásának kérdéséhez, jelentette ki George Bush. Az amerikai elnök szerdán megjelent sajtónyilatkozatában hangoztatta: az Egyesült Államok elkötelezett a szabadság, a szabad választások, a sajtószabadság ügye mellett, de ,,senki nem akar oly messzire menni, hogy meggondolatlan lépéseket bátorítson ezekben az országokban és úgy járjunk, hogy mint Magyarországon 1956-ban,,. Bush a The Washington Times-nak adott terjedelmes interjújában kijelentette: ,,Magával ragadó lépéseknek vagyunk tanui Lengyelországban, amelyek elképzelhetetlenek lettek volna tíz vagy akár öt évvel ezelőtt, s úgy hiszem ugyanezt az irányzatot látjuk Magyarországon, különösen gazdasági vonatkozásban,,. A kérdésre, miért nem válaszol a szovjet ,,új gondolkodásra,, saját javaslataival a német és a kelet-európai kérdések megoldására, az elnök azzal válaszolt, hogy szándéka éppen ez. Erről beszélt a közelmúltban, amikor a Lengyelországnak nyújtandó gazdasági kedvezményeket bejelentette és ez a ,,kevés jelzés,, a többi államnak is szólt: amennyiben változtatnak politikájukon, tovább haladnak a demokratizálásban, az Egyesült Államok megfelelően lépni fog. A lap főszerkesztője emlékeztette az elnököt, hogy magyar kormány képviselőivel a szovjet vezető közölte: a ,,Brezsnyev doktrina halott,, , legalizálták a Szolidaritást, Magyarországon választojogot vitatnak, új próbákat kell még kiállniuk,,. Bush válasza: ,,A dolgokat az igazolja majd, hogy a Szovjetunió milyen mértékben engedi kibontakozni a szabadságjogokat. Üdvözlöm a tényt, hogy nem avatkoztak be Lengyelországba, de Lengyelország még csak az első lépéseket teszi a demokrácia útján,,... ,,Örülök, hogy Gorbacsov a jelek szerint engedi az ötletek és újítások térhódítását az egyes országokban. Az ember azonban aggódik, van-e olyan pont, amelyen túl a szovjet vezető nem hajlandó elmenni, és ezért úgy gondolom, az Egyesült Államoknak ésszerű óvatósságot kell tanusítania Gorbacsovval szemben,,. (folyt.) 1989. május 17., szerda 07:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bush Kelet-Európáról (2. rész)
Arra a kérdésre, érdemesnek tartja-e egy csúcstalálkozón tárgyalni Kelet-Európáról és biztosítani a Szovjetuniót, hogy ha ,,könnyítenének Kelet-Európa terhén,, , akkor a Nyugat nem fogja ezt felhasználni a Szovjetunió jogos biztonsági igényei csorbítására; az amerikai elnök kitérően válaszolt. Mint mondotta ,,fel kell készülni számos regionális kérdés megvitatására, de a Szovjetuniót nem kívánja Kelet-Európát bevonni a regionális kérdések körébe, az ismert történelmi okokból. Ha azonban azt vizsgálnánk, hogy miként tudnánk könnyíteni a Szovjetunió terhein, az egészen más dolog volna,,. Bush az interjúban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy mind ő, mind kormányának tagjai, beleértve Richard Cheney védelmi minisztert is, a kapcsolatok javítását igényli a Szovjetunióval, s vannak eredmények. James Baker külügyminiszter szerint múlt heti moszkvai tárgyalásai sokkal eredményesebbek voltak, amint azt a sajtójelentések tükrözik. Az elnök véleménye szerint Amerikának nem egyoldalú leszerelési intézkedésekkel, hanem diplomáciával kell meggyőznie a Szovjetuniót, hogy nem kell amerikai támadástól, ,,első csapástól,, tartania, így nem szükséges nemzeti jövedelmének 15-17 százalékát fegyverkezésre fordítania. Bush ugyanakkor újólag leszögezte, hogy nem lesz hajlandó tárgyalni a Szovjetunióval a harcászati atomfegyverekről mindaddig, amig a Szovjetuniónak nagy a fölénye a hagyományos haderők tekintetében. Bush feltűnően mértéktartóan nyilatkozott a Szovjetunió nicaraguai szerepéről: véleménye szerint Nicaragua szovjet támogatásának kérdése ,,a múlthoz kapcsolódik,,. Mihail Gorbacsov, ha ma kellene döntenie, aligha szállítana évi félmilliárd dollárért fegyvert Nicaraguának. +++ 1989. május 17., szerda 08:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »