|
|
|
|
A kormány gazdasági csomagterve
|
A kormány gazdasági csomagterve SZER ------------------------------- München, 1989. május 17. (Vadász János) Magyar híradó - Kemenes Ernő, a tervhivatal frissen kijelölt elnöke közzétette a kormány hároméves csomagtervét. Azt állította, azt jósolta, hogy ez a csomagterv nem fog kiváltani országos vagy helyi elégedetlenségi hullámot, noha a tervnek vannak húsbavágó intézkedései, például a veszteséges vállalatok egy részének felszámolása, ami munkanélküliséget idéz elő. Gazdasági szakértőnket, Vadász Jánost kérdezem. Megalapozott-e ez a jóslat? - Nem, ha arra gondolok, hogy ezt a tervhivatal elnöke jósolja, és ez az intézmény az elmúlt 40 évben nem szerzett valami nagy tekintélyt magának a jövendöléseivel. És egyáltalán jogos kérdezni, mi szükség van ma a tervhivatalra, erre a parancsuralmi csúcsszervre, egy olyan hároméves tervidőszakban, amely állítólag a piacgazdálkodást hivatott bevezetni. Mert erre hivatott, ha arra gondolok, hogy a kormány munkabizottsága már nyilvánosságra hozta a maga javaslatait és feltételezem, hogy a kormányprogram, amelyet a hónap végén az Országgyűlés elé terjesztenek, ezeket a javaslatokat veszi figyelembe, ezekre épül. Hogy a foglalkoztatási példánál maradjak, a javaslatok szerint az elkövetkező három évben évi 200 milliárdról 100-120 milliárd forintra kell csökkenteni a költségvetési támogatások összegét. Ezeknek a jelentős része vállalati szubvenció, ami vállalatok leépítését eredményezi és ennek nyomán munkanélküliséget. Ez persze eleve nem lehet népszerű, de szükséges, és társadalmilag is elfogadható lehet, ha a piaci viszonyok következetes meghonosodása és az államnak a gazdaságból való kivonulása kíséri. Ez az összefüggés nem domborodott ki kellően Kemenes nyilatkozatában, holott az lett volna a helyes, ha nem mérlegeli a várható társadalmi reakciót, hanem éppen erre az összefüggésre mutat rá. (folyt.)
1989. május 17., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|