|
|
|
|
Mit hoz George Bush Budapestre? (1.rész)
|
Washington, 1989. május 10. (MTI-PRESS) - Több hónapos belső viták, tanácskozások után döntött úgy George Bush amerikai elnök, hogy a nyáron, nyugat-európai útjának lehetőségét felhasználva, rövid látogatást tesz hazánkban és Lengyelországban is.
A látogatások elsőrendű feladata, hogy jelképezzék az Egyesült Államok érdeklődését, rokonszenvét és támogatását e két kelet-európai ország iránt, amelyekben korszakosak a változások, ahol kibontakoztak az emberi szabadságjogok, érlelődik a valódi és gazdasági demokrácia. Washington kinyilvánította, hogy kész bizonyos konkrét támogatást is nyújtani, mégpedig arányosan azzal, hogy országainkban előrehaladnak a reformok. Az egyfajta ,,új Marshall-tervre,, vonatkozó javaslatokat Kelet-Európa olyan gazdasági-pénzügyi megtámogatásáról, amelyben Nyugat-Európa a háború után részesült, Washingtonban soha nem vették komolyan, mint hangsúlyozzák, ennek nemcsak az anyagi előfeltételei hiányoznak, de további, sokmilliárdos összegeket akkor is helytelen lenne Kelet-Európába pumpálni, ha volna miből, hiszen éppen a 60-as, 70-es évek nagyösszegű, rosszul felhasznált hitelei vezettek országaink súlyos eladósodásához. A tervezett, viszonylag korlátozott körű és kihatású amerikai támogatás Magyarország számára hasonló lehet, mint amit Lengyelországnak Bush elnök már bejelentett. Így az amerikai beruházók kormánygaranciákat kapnak, ami ösztönzi majd a tőkét lengyel- és magyarországi üzletekre. A legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltételeket - ha a törvényhozás is úgy akarja - hazánk a jövőben nem évenként hosszabításban, hanem egyszerre öt évre kaphatná meg. Ez ugyancsak segítheti a kereskedelem, a közös vállalatok ügyét. Remény lehet arra, hogy - Lengyelországhoz hasonlóan - Magyarország is megkapja a régen igényelt úgynevezett Általános vámkedvezményt. Ebben fejlődő országok részesülnek, amelyek így kedvezményes feltételekkel szálíthatnak nyersanyagokat, félkésztermékeket. Végül remélhető, hogy az amerikai kormány, a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap egyik fő hangadójaként (és pénzelőjeként), továbbra is támogatja majd a hazánk számára hosszú távon is nélkülözhetetlen hiteleket. Lengyel becslések szerint a bejelentett támogatás anyagi kihatása egymilliárd dollárt tehet ki, azaz nemzetközi viszonylatban aránylag szerény összegről van szó. (folyt.)
1989. május 10., szerda 11:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mit hoz George Bush Budapestre? (2.rész)
|
Az amerikai-magyar gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok a földrajzi helyzet miatt, hagyományok hiányában amúgy sem kecsegtetnek nagy távlatokkal. Fontosabb lehet, ha (amint mind eddig hiába kértük) a megenyhült légkörben hazánk könnyebben hozzájuthat korszerű technológiához, ha az együttműködés, a beruházások révén szakembereink képzésében jutnak szerephez az amerikai intézmények, vállalatok. A Bush-kormány nem rejti véka alá , hogy bizonyos feltélekhez is köti az igért nyitást: az emberi jogok tiszteletben tartásához és ahhoz, hogy országaink külpolitkája ne legyen ellenséges Amerikával szemben. A fontos kérdésre, hogyan látja a Szovjetunió szerepét a Washington és Budapest illetve Varsó között fellendülő kapcsolatokban, az amerikai kormány még nem adott egyértelmű választ. Mint hangsúlyozzák, nem vesznek figyelembe ,,befolyási övezeteket,, nem lehet szó ,,új Jaltáról,,. Ugyanakkor Washington, amely 1945 óta -hallgatólagosan- a legsúlyosabb helyzetekben is (mint például 1956-ban), figyelembe vette a jaltai megállapodásokat, ma is érdekelt az európai egyensúly, a stabilitás fenntartásában. Így érdekelt abban, hogy a kelet-európai országok demokratikus fejlődése békésen, fokozatosan, a Szovjetunióval való konfliktus nélkül menjen végbe. E szempontból az amerikai diplomáciának a kulisszák mögött fontos szerep jut - valószínűleg ezzel tehet a legtöbbet Magyar- és Lengyelországért. +++ Heltai András (Washington) MTI-PRESS
1989. május 10., szerda 11:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|