 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Egyesülési törvény
|
(Sally Ackroyd)
London, 1989. január 11. (BBC, Panoráma) - A magyar Országgyűlés
elfogadta az egyesülési törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az
uralmon lévő párton kívül más politikai szervezetek is működjenek.
Budapesti tudósítónk jelenti:
- Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az egyesülési és gyülekezési
szabadságra vonatkozó törvényeket úgy jellemezte, mint amelyek
garantálják az emberek vitathatatlan jogait, és jelentős lépést
képviselnek a törvény uralmán alapuló állam felé. Az egyeduralmon
alapuló társadalomnak immár nincs helye - folytatta.
Az új törvények legalizálják az alternatív és ellenzéki csoportok
egész sorát, melyek robbanásszerűen alakultak meg, többé-kevésbé az
utolsó másfél év során. E csoportok legtöbbje radikális politikai
változást szorgalmaz - közöttük a szabad választásokat és a nyugati
mintájú demokráciát.
Az új törvény - legalábbis elméletben - elismer más politikai
pártokat is. Jóllehet egyelőre nem engedik azok egyikének működését
sem mindaddig, amíg újabb törvényhozásra nem kerül sor arra
vonatkozóan: milyen szerepet is játszhatnak.
Parlamenti képviselők nyomására a kormány beleegyezett, hogy
azonnal megkezdi az ilyen törvényjavaslat kidolgozását, hogy azután
augusztus végéig a parlament elé terjessze, és a kormány elfogadja.
Ahhoz, hogy az alternatív pártok részt vehessenek az 1990-es
választásokon, időre van szükségük a kellő felkészüléshez.
Amióta az igazságügy-miniszter tavaly első ízben jelentette be az
egyesülési szabadságra vonatkozó törvények elgondolását - tehát a
többpártrendszer lehetőségét - a magyar vezetőség tagjai egymástól
meglehetősen különböző értelmű nyilatkozatokat tettek ennek
kilátásáról. A legfontosabb vita most a kidolgozás alatt álló új
választási törvényekre fog összpontosulni. Eközben a hatóságok
tárgyalásokat kezdenek majd több alternatív csoporttal az
együttműködés lehető módjairól és a Politikai Bizottság egyik
befolyásos tagja kijelentette: szó lehet esetleg valamiféle
koalícióról is. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|