|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Számvevőszék sajtótájékoztatója (2. rész)
|
A főcsoportfőnök annak a véleményének adott hangot, hogy az állami tulajdon lebontása hosszabb ideig tartó, nem kampányszerűen levezényelhető folyamat. A privatizáció lebonyolítására olyan jogi, infrastruktúrális háttérre van szükség, amely e problémakört teljes komplexitásában kezeli. Az állam privatizációs politikájának kidolgozása és elfogadása után elkerülhetetlennek tűnik egy átfogó - jogi és közgazdasági szemléletet egyaránt megtestesítő törvény megalkotása, vagy az eddigi szabályozások kedvező elemeinek egységes szerkezetbe foglalása.
Fekete Imréné főcsoportfőnök-helyettes az új Nemzeti Színház felépítését szolgáló pénzforrások ellenőrzését ismertette. Mint mondta: a számvevőszék megkülönböztetett figyelmet fordított a közadakozásból és a nyilvánosan meghirdetett akciókból összegyűjtött pénzek kezelésére, értékmegőrzésére. Az ellenőrzés több mint negyed évszázadot fogott át. Szólt arról, hogy az állami költségvetésből eddig hozzávetőlegesen 140-150 millió forintot fordítottak a színház létesítésével kapcsolatos munkákra. A kiadások nagyobb hányadát a majdani létesítmény szempontjából hasznosíthatatlannak ítélte. Kitért arra is, hogy kellően át nem gondolt, következetesen végig nem vitt döntések jellemezték a folyamatot, a határozatok végrehajtásához ugyanis általában hiányoztak a pénzügyi feltételek és a szükséges határozottság. A méltatlan huzavona sikertelenségre ítélte az állampolgárok áldozatvállalását.
Elmondta, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére társadalmi gyűjtésből, közadakozásból, különféle akciók bevételeiből ez év májusáig 228 millió forint gyűlt össze. Kamathozadékaival együtt az adományok összege ez év végéig 448 millió forintra nő, ebből azonban a mai árakon a színház költségeinek csak 3-4 százaléka fedezhető. A beruházás előkészítése során gyakran megszegték az alapvető állami előírásokat, jogszabályokat, a számviteli és pénzügyi rendet. A tapasztalt hiányosságot miatt az Állami Számvevőszék a személyes felelősség kivizsgálását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál. Az Állami Számvevőszék egyébként javasolja a kormánynak, hogy a színház ügyében hozzon végleges döntést, ettől függően, vagy határozott, pénzügyileg is alátámasztott intézkedéseket kell tenni az építés érdekében, vagy gondoskodni kell a beruházás szabályszerű lezárásáról.
Fekete Imréné ezt követően a Hungaroring építésére és üzemeltetésére fordított összegek ellenőrzéséről szólt. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megállapította, hogy a Hungaroringre, a vállalati ráfordításokkal együtt, ez év végéig összesen több mint egy milliárd forintot fordítanak. (folyt.köv.)
1990. szeptember 20., csütörtök 15:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|