|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi magyar rendezvények
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. szeptember 14. péntek (MTI-tud) - A budapesti
Nemzeti Színház vendégszereplésével és népművészeti kiállítással
kezdődött el csütörtökön este Bécsben a Collegium Hungaricum őszi
rendezvénysorozata.
Az intézmény székházának nagytermében a Nemzeti Színház társulata nagy sikerrel előadta Eörsi István ,,Tragédia magyar nyelven Szophoklész Antigonéjából,, című egyfelvonásos drámáját Bessenyei Ferenc, Lukács Margit, Ráckevei Anna, Raksányi Gellért, Tóth Éva és más neves művészek közreműködésével, Csiszár Imrének, a színház igazgatójának rendezésében. A Collegium Hungaricum fennállása óta ez volt az első eset, hogy a bécsi magyar kulturális intézet épülete ilyen sokszereplős darab színhelye volt. A budapesti társulat ugyancsak most először mutatta be külföldön az Eörsi-művet, amelyet a szerző tavaly írt a Nemzeti Színház felkérésére, s amelyet egy éve játszanak a Várszínházban. A bécsi előadás után a nézők - ezúttal túlnyomórészben ausztriai magyarok - meleg ünneplésben részesítették a színészeket.
Ugyancsak csütörtökön este a Collegium Hungaricumban ünnepélyesen megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum ,,A magyar címer a népművészetben,, címmel rendezett kiállítását. A tárlat csaknem száz - az 1700-as évek elejétől e század harmincas évéig készült - mindennapi használati tárgyat, ruhadarabot és sok fényképet felvonultatva mutatja be a magyar történelmi címer díszítőelemként való változatos népművészeti felhasználását. A Bécsben bemutatott anyag egy része eddig meg Budapesten sem került nyilvánosság elé. A megnyitón először Balázs Béla egyetemi tanár, a Collegium Hungaricum új igazgatója beszélt, majd Klaus Beitl, a bécsi Néprajzi Múzeum igazgatója méltatta az érdekes kiállítást, az osztrák és magyar néprajztudomány hagyományosan jó kapcsolatait.
Az ünnepségen részt vett dr. Hoffmann Tamás, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója, továbbá számos közép- és kelet-európai ország múzeumi vezetője is, akik jelenleg az osztrák fővárosban tanácskoznak intézményeik együttműködésének fejlesztéséről. +++
1990. szeptember 14., péntek 11:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|