|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (4. rész)
|
Sokszor és sokan beszéltek arról, követelték a Parlament falain belül és kívül azt, hogy el kell számoltatni a volt MSZMP-t a vagyonáról. A tavaly novemberi népszavazás óta politikai kampányok és a legkülönbözőbb jellegű törvényhozási viták is felszínre hozták ezt a témát, míg végül - sok más fontos törvényjavaslatot megelőzve - a kormány, bővítve az elszámoltatandók körét, figyelemmel a témakörben sokasodó interpellációkra is, törvényjavaslatként beterjesztette a plénum elé.
A képviselőház hétfőn végre pontot tett e - úgymond a nép nevében megfogalmazott - követelések végére: számos módosítást figyelembe véve elfogadta az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonának elszámolásáról szóló törvényjavaslatot.
Ennek lényege, hogy az MSZP-nek, a Demisznek, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének, a Magyar Nők Országos Szövetségének, mint az MSZMP, a KISZ és az Úttörőszövetség, a HNF, a nőtanács utódszervezeteinek, továbbá az MSZBT-nek, a MEASZ-nak és az MHSZ-nek, illetve utódszervezeteiknek el kell számolniuk ingatlanaikról, az 50 ezer forintot meghaladó beszerzési értékű felszereléseikről, berendezéseikről, védett műalkotásaikról, a saját maguk alapította vagy részvételükkel működő gazdálkodó szervezetekről, alapítványokról, értékpapírokról, pénz- és bankszámlákról. Az elszámolás kiindulási dátuma 1949 január 1.
Az elszámoltatás körüli vitában a leginkább érintett Magyar Szocialista Párt törvénymódosító javaslatait rendre elvetették, pedig ahogyan Pozsgay Imre fogalmazott: a párt rendkívül nagy önmérsékletet tanusított ebben az ügyben, mert fontosnak tartja e kérdés végleges tisztázását, és komolyan veszi a népszavazással is megerősített elszámolási kötelezettségét. Kifogásolta viszont azt a javaslatot, hogy a vagyontárgyakat az Országgyűlés további intézkedéséig elidegeníteni vagy megterhelni tilos. E Horváth Bélától (MDF) származó indítvány védelmére kelt viszont Torgyán József (FKgP), hangoztatva: e javaslat éppen a szocialista párt vagyonának védelmét szolgálja. Mindemellett az MHSZ-szel összefüggésben szóba került még a katonai előképzés fontossága is. Olykor úgy tűnt: a képviselők nem is a vagyonelszámoltatásról, hanem egy új honvédelmi törvényről vitatkoznak, mert például az előképzésre vonatkozóan ajánlást tevő Borz Miklós (FKgP) az SZDSZ-t megkérdezte: szerintük szükség van-e hadseregre?
A végül is nagy szavazattöbbséggel elfogadott törvény szerint a kormány az elszámolások alapján 1991. január 31-ig javaslatot tesz az Országgyűlésnek a szükséges intézkedések megtételére. (folyt. köv.)
1990. szeptember 10., hétfő 17:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|