 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Kelet-nyugati újságíró-találkozó
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 28. szerda (MTI-tud.) - Párizsban
kedden végetért az első olyan nem hivatalos kelet-nyugati
újságíró-találkozó, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezete
Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO hívott
össze, a kommunikáció fejlesztéséről tavaly elfogadott programja
keretében. A tanácskozáson mintegy húsz nyugat- és kelet-európai
ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada újságírói, lapjai,
tömegkommunikációs intézményei, újságíró- és sajtószervezetei
képviseltették magukat. Közép- és Kelet-Európából főként az új
sajtótermékek, amelyek a demokratikus átalakulás során jöttek létre.
A kétnapos eszmecserén igyekeztek átfogó képet rajzolni az új
sajtó gondjairól, igényeiről, s egyúttal meghatározni azt, miben
nyújthatnak segítséget számukra a nyugati országok. A
felszólalásokból kirajzolódott, hogy az új lapok, televíziók még
igen sok nehézséggel találják magukat szemben. Egyes országokban
jogi helyzetük sem tisztázott, de csaknem valamennyi országban
küszködnek a technikai eszközök hiányával, s azzal is, hogy nincs
kellő számú valóban szakképzett újságírójuk, a lapcsináláshoz értő
szakemberük. A nyugati országok sajtójának képviselői, s az UNESCO
vezetői is kilátásba helyezték segítségüket, egyebek között a
szakképzésben, s nemcsak az újságírók, hanem a sajtó munkájával
összefüggő egyéb területek - például a terjesztés - szakértőinek
oktatásában is.
Magyarországról hatan vettek részt a munkában, a MUOSZ, a Magyar
Lapkiadók Egyesülése, a Reform, a Világ, a Babits Kiadó és a Nap Tv.
képviseletében. Felszólalásaikban ismertették a magyar sajtó
helyzetét, igényeit. Bencsik Gábor, a MUOSZ főtitkára az MTI
tudósítójának elmondta: a találkozó nem hozott érdemi határozatokat,
de igen alkalmas volt arra, hogy átfogó képet adjon az új sajtó
helyzetéről Európában, megjelelölje a közös gondokat és a
tennivalókat is. A magyar résztvevők aktívan kapcsolódtak be a
munkába, s kihasználták az alkalmat a kapcsolatteremtésre is. A
MUOSZ például itt vette fel a kapcsolatot az új litván újságíró
szövetség képviselőivel, tárgyalásokat folytatott a brüsszeli
székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetség, a FIJ vezetőivel a már
megindult együttműködés bővítéséről. +++
1990. február 28., szerda 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|