 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának
szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának
megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél -
kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak
szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe
szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus
egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet
modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem
felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem
a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt
gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a
nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A
gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles
demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő
elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz
vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő
szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe
ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek:
Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában,
mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom
leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok
népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe
jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az
1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a
térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk
folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata.
(folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|