|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Fórum a demokratikus, nemzeti kibontakozásért (2. rész)
|
A sokközpontú hatalom nemcsak az állami intézmények szintjén, hanem a társadalomban is a demokrácia legfontosabb garanciája. Szociológiai elemzésében rámutatott arra, hogy ma még egyetlen pártnak sincs megbízható, visszaigazolható társadalmi bázisa, nincs ellenőrizhető legitimizáltsága. Általános megfigyeléseként szólt arról, hogy a pártok önmagukat túlértékelik, jóllehet nincs egyértelműen azonosítható politikai karakterük. Gyűjtőpártok, amelyeknek az első megméretés után újra kell gondolniuk programjukat, szervezeti felépítésüket, politikai bázisukat. Szerinte a választások után a mértékadó nyolc-tíz párt közül egyetlen egy sem lesz, amely abszolút többséget szerezhet a Parlamentben. A hatalomból részt kérő centrumok közötti ellentéteket elemezve annak a véleményének adott hangot, hogy az MDF és az SZDSZ között a konfliktus egyre élesebbé válik, a kollektív szintre emelkedett személyi problémák miatt szociológiailag elképzelhetetlen, hogy választási, illetve kormányzati koalícióra lépjenek a belátható jövőben. A tévedés csekély kockázatával jósolható az is, hogy szövetség az SZDSZ és az MSZP között sem jön létre belátható időn belül. Mindebből viszont az következik, hogy óhatatlanul egymás felé mozdul a nemzeti keresztény centrum és az MSZP. Az MDF és a köréje csoportosuló szervezetek, illetve az MSZP közötti nagykoalíció viszont csak akkor lehet életképes, ha az utóbbi szervezet hiteles párttá válik három-hat hónap alatt. Bihari Mihály szerint ez a fajta koalíció a parlamentben 70 százalékos többséget is elérhet. Bihari Mihály végezetül rámutatott: a szociológia-történeti változások ellenére az országnak ma sincs demokratikusan megszervezett politikai gazdája. Ennek megteremtése a pártok, illetve a társadalmi politikai erők legfontosabb feladata. Ferge Zsuzsa referátumában arról beszélt, hogy a pártoknak nincs arcuk, s szerinte a választások után sem lesz igazán. Bizonyos kérdéseket önmagukban kellene tisztázni ehhez. A pártok egyetértenek abban, hogy nincs szükség egyes, nem túlságosan rossz mai rendszerek elsorvasztására, hiszen például az egészségügyi rendszer nem bolsevik képződmény, s a társadalombiztosítás is a nyugat-európai szociáldemokrácia irányát követte. Az országban élő 3 millió szegényre, a szegénység felé tartó emberek számára csak az nyújthat reményt, ha lesznek olyan pártok, amelyek képesek garanciát adni elemi biztonságuk megteremtésére. (folyt.köv.)
1989. december 9., szombat 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|