 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
A T. Ház 3.
|
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT
KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE,
HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A
TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás
szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad
hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek.
alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség
A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és
nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által
hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai
pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen,
hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás
érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott
feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést.
NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK
A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét
megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN
VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN
FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az
állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament
egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában
közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS
ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT.
Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek
felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a
többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató
elnök között.
Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a
parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés
választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT,
HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI.
Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének
alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés
elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy
alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök
megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták
Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett
népszavazást kezdeményezett. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|