|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MSZP-kongresszus - vasárnapi munkanap (11. rész)
|
A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tartott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövetség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton született - az új párt létrehozását deklaráló - kompromisszumot, s azt sürgette: a Reformszövetség küldöttei a kongresszus menetében lépjenek fel azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak képviselőivel, híveivel. Az egymással is vitázó, szenvedélyes felszólalásokra reagált a megbeszélésen jelenlévő Pozsgay Imre. Emlékeztetett arra: a kongresszus érvényes hangja péntek délután fogalmazódott meg, a reformerők ekkor mondták ki azokat a gondolatokat, amelyek egy új párt létrehozásához vezettek. Az idő halad, a fáradtság, az idegesség jelei mutatkoznak a kongresszuson, így megeshet, hogy az eredeti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el. - Megértem azokat, akik 30, 20 vagy akár egy-két évi türelem után úgy érzik: eljött az ideje a megkülönböztetésnek, ám ezen a kongresszuson ehhez nem találták meg a megfelelő kifejezési formát. Van ugyanakkor egy lélektani mozzanata is ennek a törekvésnek, egy olyan vágy, hogy végezze már el valaki helyettünk az elszámolást, hogy ne kelljen önmagunkban is elvégezni azt. Vagyis: szeretnénk itt és most megtakarítani azt a küzdelmet, amely igazán holnaptól kezdődik. Ez azonban azzal a veszéllyel jár, hogy olyan megoldásokat keresünk, amelyek miatt később szégyenkeznünk kell, mert ellentétben állnak a humanizmussal, az európai gondolkodással. Ne engedjünk ennek a lélektani nyomásnak, csak a progresszió nyomásának engedjünk Pozsgay Imre leszögezte: - a ,,mindent vagy semmit,,, a ,,ma győzni,, jelszavával nem tudjuk visszahódítani a magyar társadalom jóindulatát, s ugyanolyan szektás módon zárkózunk magunkba, amely módszertől szeretnénk örökre megválni. (folyt. köv.)
1989. október 8., vasárnap 17:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|