 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Pártkongresszus - hírügynökségi vhg. 1.
|
Budapest, 1989. október 8. vasárnap (Reuter/AFP/AP) - A nagy nyugati hírügynökségek elemzései szerint Kelet-Európa történelmében első ízben fordult elő, hogy egy hatalmon lévő kommunista párt szakít a marxizmus-leninizmus alapelveivel, és nyugati tipusú szocialista párttá alakul át, amely elkötelezi magát a parlamenti demokrácia, a polgári szabadságjogok és a piacgazdaság mellett. A Reuter párhuzamba állítja a magyarországi eseményeket a Lengyelországban zajló folyamatokkal, azzal, hogy ott a Szolidaritás augusztusban megalakította az első olyan kelet-európai kormányt, amelyet nem a kommunisták uralnak.
Az AFP francia hírügynökség szerint a kongresszuson elsöprő
többséggel megszavazott döntést a reformerők szenvedélyes kitartása
tette lehetővé. A reformmozgalom négy vezetője: Nyers Rezső, Pozsgay
Imre, Németh Miklós és Horn Gyula elérte azt, hogy alig két nap
alatt maga mellé állította a részben ódzkodó kongresszusi küldöttek
nyolcvan százalékát - írja az AFP.
A párt átalakítását sürgető reformerek fő érve a csökkenő
taglétszám, és a helyi választásokon elszenvedett vereség volt,
valamint az a meggyőződés, hogy csak egy új demokratikus baloldali
párt szállhat a siker reményével ringbe a jövő év tavaszán tartandó
választásokon - állapítja meg az amerikai AP.
A hírügynökségi elemzők szerint bizonyosra vehető, hogy az MSZP
elnöke Nyers Rezső lesz. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az új párt nem
számíthat az MSZMP valamennyi tagjára, s azt sem tartják kizártnak,
hogy az átalakítás ellenzői klasszikus kommunista párt megalakítása
mellett döntenek. Valamennyi nyugati hírügynökség kiemeli, hogy
Grósz Károly a 159 ,,nemmel,, szavazó küldött között volt.
Az AFP szerint a kongresszus másik vesztese Berecz János, a
,,konzervatívok vezéralakja,, , aki abban reménykedett, hogy
kisebbségbe szoríthatja a reformereket, de végül mégis az új párt
megalakítása mellett szavazott. A kongresszus ,,emelkedő
csillagának,, minősíti a francia hírügynökség Gönci Jánost, a népi
demokratikus platform szószólóját, aki a reformerek mellé szegődve
jelentős szerepet játszott azok győzelmében. (folyt)
1989. október 8., vasárnap 11:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|