 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
A Beszélő legújabb száma
|
München, 1989. október 4. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szabad
Európa Rádió dokumentum műsora.
- Köszöntöm Önöket, a mikrofonnál Gordon Tamás. Ismét közeleg
egy dátum, amely állásfoglalásra késztet. Az ellenzék, vagyis az
ország lakosságának többsége tudja, mit kezdjen október 23-ikával. A
hatalom, a kisebbség viszont nem. Illetve nagyon is. Az eddigi
folyamatos hátrálásának úgy tűnik vannak határai, a póznák le vannak
tűzve: nemzeti megbékélés igen, nemzeti ünnep nem.
Az Október 23-ika Bizottság közzétette állásfoglalását:
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai
történelem kiemelkedő eseménye. Idén 33 év után először nyílik
lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október
23-ika Bizottságba tömörült független szervezetek a
megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki:
A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-ikei szovjet
katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan,
véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük,
hogy az Országgyűlés nyilvánítsa piros betűs nemzeti ünneppé,
munkaszüneti nappá október 23-ikát.
Az MSZMP a március 15-ikei és június 16-ikai sikertelen
próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti
megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál
mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai
hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését.
A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a
politikai, gazdasági kiváltságairól való lemondását, a valódi
demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz
kapcsolódik.
Budapest, 1989. szeptember 25-ikén.
Az Október 23-ika Bizottság. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|