 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Hogyan látja 2.
|
Az EKA - így a Kisgazdapárt is - közvetett, tehát az újonnan
megválasztott parlament általi választást kíván. Az MSZMP
közvetlent, mégpedig mielőbb, Már az időpontot is tudni vélik
jólértesültek: 1989. november 26. vasárnap
Kik lesznek a jelöltek?
Vajon megmarad-e egyedüli MSZMP-jelöltnek Pozsgay Imre akkor is, ha
nagy szétválás lesz? Azt hiszem igen. Talán a szétválás
mellékterméke lehetne, hogy ez esetben nem az MSZMP, vagy közvetlen
jogutódja által egyedül támogatott, de mégis balközép elnök
jelenhetne meg a lakosság előtt. Vajon megszerezné a többséget? A
mai képlékeny helyzetben nehéz jósolni. Különösen, ha számbavesszük
még az egyéb jelölt-jelölteket is. Hallani arról, hogy az MSZMP nagy
szétválása esetén az utódpárti státuszra pályázó párt már nem
támogatná Pozsgayt. De vajon kit? Nyers Rezsőt? Több lenne az
esélye? Ki tudja?
Van-e jelölt az ellenzék körében? Nevek bukkannak fel. Először a
fiatal Rajk Lászlóét lehetett hallani. Apja mártírhalála az egyik, a
koncepciós pereket is előkészítő belügyminiszter a másik
serpenyőben. A mérleg nyelve: maga a fiú, hosszú éveken át kitűnt
töretlen demokráciáért küzdő politizálásával, szerény, megnyerő
modorával. Találgatják Mécs Imre elnökjelöltségét is. Bátor
forradalmár volt 56-ban. A bitófa árnyékában állt és csupán kegyelem
mentette át az életfogytiglanra ítéltek közé. Az utóbbi hetekben
kibontakozott egy új politikai arcél is, Antall József. A tudós
professzor az Orvostörténeti Múzeum főigazgatója. Egyaránt otthonos
a történelemben, jogban, közigazgatásban, de nem téved el a
közgazdasági kérdésekben sem. Humán műveltsége imponáló, okos, nem
elvtelen kompromisszumkészsége még az ellenfelet is megragadja. A
háromoldalu tárgyalások igazi politikai felfedezettje. Nem
csodálkoznék, ha akár öt párt (MDF, Kisgazdapárt,
Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Néppárt, Bajcsy-Zsilinszky
Társaság) közös jelöltje lenne a magas közjogi méltóságra. A szabad
demokraták persze most felszisszennek. Valamiféle paktumot sejtenek.
Pedig ilyen paktum nincsen
De van programok közötti hasonlóság,
érdekazonosság, kérdések hasonló megközelítése, azután tradíció is.
Nos, mindezek kialakíthatnak az elnökválasztásra egy markáns közös
platformot. Aztán nem is ártana - legalábbis perspektívikusan - ha a
nagy politikai differenciálódás után megkezdődne az integrálódás...
alc. A választások nagy tétje
A köztársasági elnökválasztás után a magyar népnek még kétszer
kell az urnákhoz járulnia. Napjaink nagy találgatása: vajon mikor?
(folyt.)
1989. október 3., kedd 13:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|