 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Budapesti pártértekezlet (1. rész)
|
1989. szeptember 24., vasárnap - A késő éjszakába nyúló, kétfordulós választás eredményének ismertetésével folytatódott vasárnap reggel a budapesti pártértekezlet. Az MSZMP kongresszusára szóló mandátumot huszan kapták meg, közöttük van - a szavazatok sorrendjében - Nyers Rezső, Békesi László, Berend T. Iván, Vitányi Iván, Iványi Pál, ifj. Marosán György, Jassó Mihály és Tabajdi Csaba.
Az elfogadott ügyrendnek megfelelően a fővárosi pártmozgalmat
képviselő több mint négyszáz küldött a kongresszusi napirendek fő
kérdéseinek már szombaton megkezdett vitáját folytatta, ezúttal már
témakörönként. Az alapszabály-tervezetet számos konkrétummal
egészítették ki. Ezt eljuttatják a kongresszushoz, annak a
szimpátiaszavazásnak az eredményével együtt, amelyet az MSZMP
nevéről tartottak. Eszerint többségi szavazatot kapott a párt
elnevezésének változatlanul hagyása. A küldöttek javasolták, hogy az
MSZMP legmagasabb fóruma hozza meg ebben a végső döntést. Számos
ajánlásban is állást foglalt a pártértekezlet, s ezek jelentős része
alapvető változtatást jelent. Közöttük szerepel, hogy a kongresszus
évenként ülésezzen, s a párt minden lényegi kérdésében kizárólagos
jogkörrel rendelkezzen, továbbá az, hogy a párt alapszervezetei
önálló vagyongazdálkodást folytathassanak, s hogy az MSZMP a jövőben
intenzívebben foglalkozzék a baloldali szocialista ifjúsági és
gyermekszervezetekkel.
Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének vitája során egyre
forróbb lett az ülésterem légköre: az egypercesre korlátozott
hozzászólások indulata főként a levezető elnök és az előterjesztő
ellen irányult. A felszólalók szerint ugyanis ketten gátolták az
előrevivő vita kibontakozását. Többen óvtak attól, hogy tömegbázist
nélkülöző, káderpárttá váljon az MSZMP. Ez a veszély ugyanis - mint
többen mondták - a tapasztalatok szerint egyre inkább fenyeget.
Három közösség, a munkás- és a népi demokratikus küldöttcsoport,
valamint a reformblokk három alapvető kérdésben - a
tulajdonviszonyok átalakítása, a hatalomgyakorlás demokratizálása,
az az ellenőrizhetetlen reprivatizáció, illetve a nemzeti vagyon
kiárusítása ügyében - terjesztett javaslatot a pártértekezlet elé,
amely azt elfogadott, s továbbít a kongresszusnak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 24., vasárnap 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|