|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP kongresszusi küldöttek regionális tanácskozása Szekszárdon (2. rész)
|
Alapvető kérdés, hogy miféle egységet kíván tagjai sorában a párt - mondta Pozsgay Imre -, mert a régi tekintélyelven már nem biztosítható a közös fellépés, az együttes cselekvés. Az állásfoglalásra késztető kérdések sorában említette Pozsgay Imre a modell- vagy rendszerváltás ügyét, a marxizmushoz való viszonyt és a névváltoztatást. A jövőbeni cselekvőképesség a bénultság feloldása elkerülhetetlenné teszi annak kimondását, hogy a párt tagsága nem felelős a nevében, de nélküle elkövetett hibákért és bűnökért. Ezzel együtt a politikai elszámolás, de nem a leszámolás szándékával meg kell jelölni a felelősök körét. Be kell mutatni, hogy a társadalom nem egy pártmozgalommal, hanem egy közhatalommal volt kapcsolatban, amely felelősségét leplezve a párt mögé rejtette cselekedeteit. A vita során többen kifejtették véleményüket a modell- vagy rendszerváltás kérdéseiről. Az álláspontok között lényegi különbségek alig mutatkoztak, inkább e fogalmak értelmezéséről és várható fogadtatásáról elmélkedtek. Élénkebb és lényegbevágóbb vita alakult ki azután, hogy az Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom egyik jelenlévő szóvivője azt indítványozta, hogy a kongresszus ne tárgyalja meg a Történelmi utunk című dokumentumot. Érvei szerint a múltban vájkálás tovább erősítheti a párttagság bűntudatát, és a negatív megállapítások a társadalom biztalmát is gyengítik a párt iránt. A jelenlévők döntő többsége elutasította ezt az álláspontot. Az alapszabály-tervezet vitaindítóját Kovács Jenő, az MSZMP KB-titkára tartotta. Leszögezte, hogy a kongresszusnak szigorúan a többségi elv alapján kell döntenie az új szervezeti és működési rend ügyében. (folyt.köv.)
1989. szeptember 23., szombat 22:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|