|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Irány a demokratikus, modern Magyarország - reformpárti est a Műegyetemen (3. rész)
|
Az Auditórium Maximumban rendezett polpódiumon Pozsgay Imre, Hámori Csaba, Ágh Attila, Kádár Béla és Balogh Sándor válaszolt a hallgatóság kérdésekre. A rendezők egy, a tavalyi rendezvényen rögzített videofelvétellel szembesítették a válaszadókat, akiknek a véleménye nem sokban tért el az elmúlt évitől. Ágh Attila arról szólt, hogy az államszocialista modell lebontása annyit haladt előre, mint oldalirányba. A feladat továbbra is adott, ám a politikai vezetés az elszántságát még mindig nem mutatta meg. Véleménye szerint az MSZMP kongresszusa változást hozhat e kérdésben. Hámori Csaba az egy évvel ezelőtti álláspontjára emlékeztetve szólt arról, hogy sokan meg akarták kövezni azért, mert kimondta, hogy a kommunizmus utópia, azóta azonban ez már többeknek véleménye lett. Pozsgay Imre a lényeget továbbra is annak tisztázásában látja, hogy ki viseli a döntések felelősségét. Kádár Béla gazdasági kérdéseket érintve hangoztatta: hazánk nem tud talpon maradni a világgazdaság áramlataihoz való igazodás nélkül. Mind az, amit annak idején követelményként megfogalmazott mára közhellyé ,,nemesedett,,, hiszen megvalósulóban a sokszektoru tulajdonforma, s a világgazdasági nyitáshoz kezdenek megteremtődni a politikai feltételek. Balogh Sándor arra helyezte a hangsúlyt, hogy a múlttal való tisztességes elszámolás még nem történt meg. Figyelmeztetett: nem szabad abba a hibába esni, hogy a keleti irányu szervilizmust nyugati orientációju hódolás váltsa fel. A semlegesség feltétele - szerinte -, hogy egy ország meg tudja magát védeni, vagy e törekvéséhez nemzetközi biztosítékot kapjon a Szovjetuniótól és az Egyesűlt Államoktól. Ha ezt nem vesszük figyelembe, e ,,játszmában nem partnerek, hanem labda leszünk,,. A visszarendeződés esélyeit firtató kérdésre Pozsgay Imre úgy válaszolt, hogy nincs olyan társadalmi erő, amely jelentős támogatást kaphatna ez ügyben. A visszerendeződés politikai erői gyengébbek, mint a reform iránt elkötelezett hiveké. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a visszarendeződés híveit nem szabad könnyedén kezelni, mert reális hatalmi tényezőről van szó. Sztálinista jelképekkel, szimbólumokkal még az elégedetlen rétegeket sem sikerűlhet megmozgatniuk, ám ha szociális demagógiára építkeznek, az veszélyt jelenthet a békés átmenetre. Szólt arról is, hogy az MSZMP kongresszusán a pártnak nincs más esélye megújulásra, mint a reformerők győzelme. (folyt.köv.)
1989. szeptember 21., csütörtök 21:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|