|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Újságírók Orszzágos Szövetségének közgyűlése (1. rész)
|
1989. szeptember 16., szombat - Az első nap végén - szombaton este - gördülékenynek ítélte a Magyar Újságírók Orszzágos Szövetségének tanácskozását Baló György, a szervezet elnöke. Igaz, sietett hozzátenni: ez a gördülékenység, mintha csak a felszínt érintette volna. Véleménye szerint ugyanis nagyon sok fontos probléma nem került szóba, s így inkább egyfajta lekerekítési szándék jellemzte a MUOSZ közgyűlés első napjának felszólalásait.
Ennek ellenére természetesen számos, az újságírótársadalmat foglakoztató kérdés terítékre került a közgyűlés ,,első félidejében,,. Annál is inkább, mivel a küldöttek nem kevesebbre vállalkoztak a kétnapos konferencián, minthogy összegezzék a január óta eltelt időszak tapasztalatait, ezzel együtt értékeljék az akkor választott vezető testületek munkáját, valamint elfogadják az új alapszabályt és etikai kódexet, majd végezetül megválasszák a szövetség új tisztségviselőit. Baló György már a közgyűlést indító felszólalásában dióhéjban összefoglalta azokat a gondolatokat, amelyek mentén azután az első nap vitája kibontakozott. A MUOSZ elnöke elöljáróban hangsúlyozta: a szövetségnek valamilyen formában együtt kell maradnia, működnie kell, s erre több változat is kínálkozik. Így - mint mondotta - elképzelhető az orvosokéhoz és az ügyvédekéhez hasonló kamarai forma, de lehetséges egy olyan újságíró szövetség is, amely érdekvédelmi, érdekképvisleti feladatokat ellátva, egyfajta szakszervezeti tömörülésként tevékenykedik. Baló György szólt az újságíróképzés gondjairól, valamint az etikai problémákról is. Ez utóbbi kapcsán megjegyezte: az etikai ügyek, eljárások szaporodásával szinte végveszélybe került a szakma presztízse, s ennek a folyamatnak csak az újságírói önkontroll szabhat gátat. Végezetül hangsúlyozta: olyan szabad sajtót képzel el, amelyben nincsenek monopóliumok és papírkontingensek, s minden tekintetben megvalósul az esélyegyenlőség. A vitában is voltaképpen ezek a gondolatok gyűrűztek tovább. A felszólalók egyetértettek az etikai gondok súlyosságát illetően, s ezt a helyzetet annál is inkább veszélyesnek ítélték, mert - mint többször elhangzott - most bizalom és várakozás veszi körül a sajtót, s nem lenne szabad ezt a bizalmi tőkét elherdálni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 16., szombat 19:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|