|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP-platform találkozó (1. rész)
|
1989. szeptember 13., szerda - Az MSZMP-n belüli platformok képviselői tartottak eszmecserét szerdán délután a Politikai Főiskolán. A találkozón három alapkérdést beszéltek meg: hogyan képzelik a társadalom és a gazdaság jövőjét, valamint milyen pártot akarnak. A vitában 9 platform - az agrár reformkörök, a debreceni munkástagozat, a Münnich Ferenc Társaság kommunista aktívája, a Népi Demokratikus Platform, az Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom, a Kisiparos alapszervezetek, a Marxista Egységplatform, a Tolna megyei pártbizottság, a Zala megyei pártválasztmány - képviselői vettek részt. A reformkörök koordinációs tanácsa távol maradt a találkozótól.
Az eszmecsere - amelyet Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora vezetett - noha nyilvános volt, mégsem vonzott érdeklődőket. A Marxista Egységplatform szóvivője egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy megújulásra van szükség az országban s a párton belül is, de ez a társadalom szocialista alapjait nem érintheti. A szocialista demokrácia jelző nem járatta le magát, az újabban használatos demokratikus szocializmus fogalma nem társadalmi formációra adott definíciót. A szóvivő szerint ez utóbbi jelző szociáldemokrata tőkés társadalmi vezetési gyakorlatra utal. A Marxista Egységplatform elfogadja a reformokat, de csak szocialista alapon. Nincs szükség a kommunista tradíciók feladására, de egyetértett például a platformszabadság megteremtésével. A gazdasággal kapcsolatban elmondta, hogy a szocialista tervgazdálkodást a szocialista piacgazdálkodással kellene kombinálni, nem szabad, hogy a piaci erők spontán hatása érvényesüljön. Javasolta, hogy a magyar kormány a fejlődő országokkal szövetségben kezdeményezzen tárgyalásokat az adósságválság megoldására. A néhány hete megalakult Debreceni Munkásplatform képviselője elmondta, hogy törekvéseik hasonlítanak a Marxista Egységplatforméhoz. Legfőbb céljuk a bérből és fizetésből élők helyzetének javítása. Olyan demokráciát szeretnének, amelyben nemcsak a véleményt lehet elmondani, hanem azért a következményt is vállalni kell. Elsősorban gazdasági megújulást szorgalmaznak, s utána jöhet majd a politikai átalakítás, de elutasítják a reformdiktatúrát, amely szerintük nem sokban különbözik a proletárdiktatúrától. (folyt.köv.)
1989. szeptember 13., szerda 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|