|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A Münnich Ferenc Társaság országos küldöttértekezletéről - Sajtótájékoztató (1. rész)
|
1989. szeptember 3., vasárnap - A Münnich Ferenc Társaság országos hatáskörű társadalmi tömegmozgalomként félreérthetetlenül a szocializmus építésének folytatása mellett kötelezte el magát. Ezt fejezték ki a Válság és kibontakozás című politikai platformjukban, amelyet a hét végén tartott kétnapos küldöttértekezletükön fogadtak el - tájékoztatta a sajtó képviselőit Magyar Miklós, a társaság szóvivője vasárnap az Astoria Szállóban. Elmondta: az értekezlet résztvevői támogatásukról biztosították az MSZMP marxista egységplatform által megfogalmazott célokat, törekvéseket. Ugyanakkor élesen bírálták az MSZMP jelenlegi vezetését, mindenekelőtt azért, mert tevékenységükkel nem segítik elő a párt egységének megteremtését, a válságból kivezető politika kibontakoztatását.
A kétnapos értekezleten - mondotta - megválasztották a társaság vezető szerveit: a 91 tagú választmányt, a 21 tagú elnökséget és a titkárságot. Az elnök dr. Aggod József, az országos titkár Berényi Ferenc lett. Felkészültek arra, hogy a társaság munkájának szélesítésével hozzájárulnak az ország előtt álló gazdasági, politikai feladatok teljesítéséhez. Szövetségben az ország progresszív, baloldali erőivel, elősegítik az égető gazdasági problémák megoldását. Az újságírók kérdéseire válaszolva a szervezet elnökségének tagjai elmondták: a társaság nem kíván párttá alakulni, de ez nem jelenti azt, hogy nem alakul azzá, ha a történelmi események megkívánják. A munkáspárt tömegeivel kívánnak haladni. A többpártrendszer nem idegen a társaság tagjainak többségétől, más kérdés az, hogy mindannyian egyetértenek-e a többpártrendszerrel. A mozgalomban levő szélsőségeket elítélik, ezektől meg kívánnak szabadulni - hangoztatták. A szocialista kibontakozást támogatják - szemben azokkal, akik a polgári demokráciát hirdetik -, de szükségesnek vélik a gazdasági struktúra megváltoztatását. Az MSZMP-t sokan temetik, a jelenlegi helyzetben azt a benyomást keltik, hogy az MSZMP széthullóban van - mondották a tájékoztatón. Ennek a súlyos következményekkel járó folyamatnak nem feltétlenül kellene folytatódnia. Az MSZMP történelmi érdemeket szerzett az ország konszolidációjában, az építőmunkában. Jelentkezett olyan platform, amely kibontakozást ígér, az MSZMP marxista platformja ugyanis kinyilvánította: az MSZMP egységének megtartásáért kíván harcolni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 3., vasárnap 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|