|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Földet vissza nem adunk
|
München, 1989. augusztus 12. (SZER, Agrárpolitikai reflektor) - A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt politikai bizottsága aggasztónak tartja a termelőszövetkezeti földterületek országszerte megkezdett eladását, és követeli az elidegenítés jogi úton történő azonnali megszüntetését. A testület szerint a földek kiárusítása eleve megakadályozhatja a földtulajdon eredeti, azaz az 1945-ös földreform utáni állapotának helyre állítását. Korábban már hasonló értelemben nyilatkozott a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Néppárt is - a tsz-ek mégis önkényesen folytatják a parcellázást. Számos településen a lakosság is tiltakozott ezen gyakorlat ellen, például Mogyoródon aláírásgyűjtés indult a Rákosvölgye MgTsz vezetősége által, a község földjei kiárusításának megakadályozására. A közösnek nevezett gazdaság irányítói 200 hold parcellázását kezdték el. A kolhozosítással bekényszerített, majd fillérekért elkobzott földek négyszögöléért most 600 forintot kérnek, esetleg éppen az egykori kisemmizett tulajdonostól. Tehát kereken 1 millió forintért mérnék a rablott földek holdját, amiért szinte semmit sem fizettek. A karancslapujtői határ birtokosai már nem ennyire mohók. A Karancs MgTsz beéri hektáronként potom 200 ezer forinttal, igaz, bevallja, hogy a legrosszabb területekért kér ennyit. Ezen tavaly ráfizettek a búzára, de szerintük a kistermelőknek megéri, mert kerti műveléssel ötszörös hozamra számíthatnak. A képlet tehát adott: ahol a szocialistának nevezett tehetetlen nagyüzem veszteséget produkál, ott a gazdák nyereségesen termelhetnek. Mivel az egészet mesterségesen, erőszakkal hozták létre, vissza kellene csinálni, és akkor élet-, illetve piacképes lenne a magyar mezőgazdaság. Csak hát erről szó sincs. Az agrárreformokról prédikáló MSZMP ebben a kérdésben hajthatatlan: földet vissza nem adunk, csak eladunk - hírdetik a funkcionáriusok, a tsz-vezetők, és a parlamenti agrárszektor képviselői nagy részének támogatásával elfogadtatták az országgyűléssel a földtörvény ilyen irányú módosítását, konzerválva a jelenlegi viszonyokat a termelőszövetkezeti, állami gazdasági, szociofeudális nagybirtok rendszert. (folyt.)
1989. augusztus 12., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|