|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Névtáblaper az V. kerületben
|
München, 1989. július 31. (SZER, Magyar Híradó) - Telefonon kértem tájékoztatást Krassó Györgytől, a Magyar Október Párt egyik alapító tagjától arról a szabálysértési eljárásról, amelyet az V. Kerületi Rendőrkapitányság folytatott a Münnich Ferenc utca nevének megváltoztatására irányuló akció kapcsán: Mintegy másfél óra hosszat, reggel fél 9-től 10-ig tartott az a szabálysértési tárgyalás, amelyet ez alkalommal igen békésen folytattak le az V. Kerületi Rendőrkapitányságon, amely évtizedek ótal hírhedt arról, hogy itt verték a fiatalokat és a demokratikus mozgalmak képviselőit. A sajtóban megjelent korábbi közlemények szerint szándékos rongálás és a gyülekezési törvény megsértése miatt indult az eljárás. Váratlanul kiderült azonban, hogy a rendőrség belátta, vádjai megalapozatlanok, mert a tudatos rongálásról most nem esett szó, sőt ki lett hangsúlyozva, hogy kizárólag azért folyik az eljárás, mert rendezvényünket - ennek tekintették az utca átnevezését - nem jelentettük be a rendőrségen, és így megsértettük a gyülekezési törvényt. A mi védekezésünk e tekintetben az volt, hogy Budapest régi utcaneveinek visszaállítása kulturális kérdés, ezért rendezvényünk kulturális rendezvény volt, márpedig a gyülekezési törvény szerint kulturális rendezvényeket nem kell bejelenteni. Ezt a tárgyaló rendőr őrnagy, Bodrogi József nem fogadta el. Rendkívül enyhe volt az ítélet is, figyelmeztetés büntetésben részesítettek, amely ellen mindketten fellebbeztünk, mivel úgy láttuk, hogy nem sértettük meg a gyülekezési törvényt. Azért mondom, hogy ketten, Bánlaki József meg én, tudniillik Rózsa Mihály, a harmadik elkövető nem jelent meg, és nem tudjuk, miért nem volt ott. Megjegyezném még, hogy a védekezéseinken kívül kértük a tárgyalásba bevonni tettestársként, felbujtóként dr. Pongor Sándor alezredest, aki több tanú előtt január 17-ikén kijelentette, hogy mi, mármint ők, a rendőrség, leszedjük a táblákat, maguk meg tegyék vissza holnap. (folyt.)
1989. július 31., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|