|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
- Választások magyar módra - 3. folyt.
|
- Tulajdonképpen bizonyos fokig igazat adnék Krassó Györgynek ebben. Igazat adnék neki abban, hogy a politikának volt ez a veresége Magyarországon, nem az ellenzéknek és nem az uralkodó pártnak a veresége. Az az érzésem, hogy Magyarországon a választásra jogosultak, a lakosság, a nép, hogy úgy mondjam nem szokott még hozzá - és ez talán nem is nagyon meglepő - ahhoz, hogy igenis van súlya egy választásnak, még egy időközi választásnak is. Különösen akkor, amikor a parlamentben nagyon kevés szabadon megválasztott képviselő ül, hiszen például az MDF első országos kongresszusán ez volt az egyik nagy kérdés, hogy egyáltalán elfogadjunk-e bármifajta alkotmányt egy olyan Országgyűléstől, amelynek a tagjait nem szabadon választották. Most itt volt az alkalom, hogy legalább négy tagot szabadon válasszanak meg, tehát azt mondhatnám, hogy szerintem a politikai tevékenységnek, a politikának a veresége volt ez a vereség. Azzal talán nem értenék egyet - bár Krassó György ott van, és valószínűleg közelről világosabban látja a helyzetet -, hogy a szavazók nem láthattak igazi különbséget a kormánypárt és az ellenzéki pártok között, vagy hogy abból indultak ki, hogy ezek az ellenzéki pártok egyikük sem képviseli a szavazó polgár véleményét. Lehet, hogy van Magyarországon olyan szavazópolgár, aki még nem találta meg az ő szája ízének megfelelő ellenzéki pártot, de azt nem tudom elképzelni, hogy a Magyarországon jelenleg létező vagy most szervezkedő és működő ellenzéki politikai pártok egyikére se mondhassák el az emberek általában, hogy ezek igenis alternatívát jelentenek az uralkodó párttal szemben. (folyt.)
1989. július 30., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|