|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
- Válasz a hallgatóknak - 1. folyt.
|
- Hogy Krassó György jó megfigyelő és elég élesen látja a politikai helyzetet, azt írásaiból és a rádió kerekasztal-beszélgetésen elhangzott hozzászólásaiból tudom, gondolom, sokan ugyan így vélekednek. - Ezután hallgatónk rátér Krassó Györgynek egy másik beszámolójára, s mint írja: igen érdekes volt és sok tekintetben egyetérthettünk vele - mondja hallgatónk -, de tartalmazott néhány meghökkentő, vagy kifejtetlen és ezért nem egyértelmű kitételt, amelynek bizonyos értelmezése szerintem - írja hallgatónk - politikailag hibás, és helytelen sugalmazást ad az otthoniaknak. Hallgatónk ezután azt javasolja, hogy Krassó György tartson előadást a közeljövőben, amelyben vázolja a politikai nézeteit, és hogy hogyan képzeli el az ellenzék által követendő utat. Hallgatónk azt is hangsúlyozza, hogy ez ne interjú formájában történjék, hanem írásban, hogy egész pontos legyen a gondolatok megfogalmazása. Majd így folytatja hallgatónk: - Ellenzéket írtam idézőjelben, mert Ő többször hangsúlyozta, hogy az ellenzéket voltaképp nem tartja annak, hanem liberális szervezkedésnek. Egyszer röviden megemlítette, hogy azért vélekedik így, mert az ellenzék tárgyal az MSZMP-vel. Majd meg, mivel programjuk nincs megfelelően kidolgozva, ellentmondásokat tartalmaz, satöbbi. Nos, nekem ez a magyarázat nem kielégítő, és ilyen formában egyenesen károsnak tartom. Amennyire én a helyzetet ismerem - a londoni rádióból, nyugati lapok helyzetelemzéseiből, saját megfigyeléseimből, hazai látogatásaimkor - az ellenzék nem elvtelen módon tárgyal a kommunista párttal, hanem a jövő kibontakozása, a hatalomátvétel érdekében. Ebben a vonatkozásban a magyar ellenzék semmivel sem marad el a lengyel Szolidarnoszty politikai módszereitől, amelyet korábban a legtöbb nyugati és egyéb megfigyelő helyesnek tartott, s amelyet gyakorlatban - mint látjuk - eredményesnek bizonyultak. (folyt.)
1989. július 9., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|