 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Barabás János az MSZMP Somogy megyei bizottságának ülésén (2. rész)
|
Ma még mindezek az árnyalatok - korántsem elkülönülten és
karakteresen - az MSZMP-ben, mint gyűjtő pártban egyesülnek, s
együttmaradásuk mindaddig alapvető össztársadalmi érdek, amíg a
természetszerű differenciálódás helyett a szétesés, széthullás
veszélye fenyeget. Lényegében ez a felismerés fejeződik ki a
KB-ülésen megkötött egyezségben, valamint az a többségi szándék,
hogy a politikai modellváltás iránt elkötelezett radikális
reformvonal legyen a párt centruma. A modellváltásra azért van
szükség - idézte Barabás János a KB-ülés egyik felszólalóját -, hogy
ne legyen rendszerváltás. Itt nem a hatalomátmentés kísérletéről van
szó, hanem arról a felismerésről, hogy csak egy demokratikus
szocializmus sajátosan magyar modelljében lehet ennek az országnak
boldogulnia.
Nagyon lényegesnek ítélte a KB titkára a szélsőségektől való
elhatárolódást. A párton belül igen határozott az elhatárolódási
szándék a balos szélsőségtől; az úgynevezett marxista egységplatform
tételeinek többségét a Központi Bizottság a párt politikájával
összeegyeztethetetlennek ítélte. El kell határolódni azoktól is,
akik a reformvonalat a kirekesztés alapján, szélsőséges diktátummal
szeretnék rákényszeríteni az emberekre. A reformdiktatúra
képviselőit Barabás János olyan antisztálinistáknak jellemezte, akik
vitamódszereikben a sztálinizmuson is túltesznek.
A párton kívül állókkal kapcsolatban - Barabás János szerint - a
jobboldali szélsőségekkel való szembenállás szükségességét
hangsúlyozta a Központi Bizottság. Ezen irányzatok képviselői Nagy
Imre és sorstársainak gyászszertartásán mutatták fel valódi
nézeteiket. Barabás János hangsúlyozta, hogy az MSZMP-nek politikai
eszközökkel kell felvennie a küzdelmet a szélsőségesen
szocialistaellenes, antikommunista gyűlöletet keltő, a gorbacsovi
Szovjetunióval is szembenálló politikai irányzatok ellen. A KB ennek
értelmében hitet tett külpolitikai orientációjának folytatása és
megerősítése mellett, törekszik arra, hogy szövetségeseinkkel,
szomszédainkkal tisztességes, elvi, szoros viszonyt tartson, de
elutasítja, ha valamely országokban egyes politikusok meg nem
értésből vagy ellenszenvből meghamisítják mindazt, ami ma
Magyarországon történik. (folyt.köv.)
1989. július 5., szerda 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|