|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (6. rész)
|
E gondolat vezetett át a beszélgetés utolsó nagyobb témaköréhez, a hazai folyamatok nemzetközi megítéléséhez. Pozsgay Imre a szocialista országok Magyarországhoz fűződő viszonya tekintetében a magyar politika hitelességét tartotta iránymutatónak. Mint mondotta, e szempontból rendkívül fontos, hogy a szovjetunióbeli reformfolyamatok közel állnak a magyar kezdeményezésekhez, és egyszersmind azok erőteljes hátterét is jelentik. ,,Éppen ezért tartom rendkívül veszedelmesnek nemzeti szempontból is a szovjetellenes megnyilvánulásokat,, - hangsúlyozta. A többi szocialista országról szólva kitért arra, hogy a hivatalos vélemények gyakran kritikusak, néha barátságtalanok, ugyanakkor elképzelhető, hogy a közvélemény egy része ezekben az országban rokonszenvezik a magyar törekvésekkel. ,,Bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb lesz a szomszédok között, mint a szembenállás, és a politikai együttműködés még az eltérő berendezkedés mellett is lehetséges; ez a kapcsolatok távlata,, - hangsúlyozta. Grósz Károly e kérdés kapcsán azt a véleményét hangoztatta, hogy a környező országokban nem a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a marakánsabb, inkább egyfajta félelemről van szó, hogy a folyamatokat nem tudjuk majd jó irányban kibontakoztatni, nem tudjuk kézbentartani az eseményeket. Sándor István utolsó kérdése arra vonatkozott, a beszélgetés résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsukat a közeljöveőben. Pozsgay Imre elmondotta: ,,Engem ezen a központi bizottsági ülésen az a nagy megtiszteltetés ért, hogy úúgy határoztak; amennyiben a törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt, akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelöltnek.,, Németh Miklós utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóváhagyja, akkor annak végrehajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: ,,A választások előtt a politikai vezetésben kívánok közéleti munkát végezni, a választások után pedig társadalmi munkában kívánom segíteni a politikát,,. Nyers Rezső kifejtette: azt remélem, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia megerősödik, és az MSZMP a maga hozzájárulását ehhez a demokratizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja megtenni. Személyes szerepe ebben pedig a párton belüli integráció és a pártok közötti hídépítés lesz; e feladatokat szeretné eredményesen megoldani. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|