|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Évadzáró társulati ülés a Nemzeti Színházban (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A Nemzeti Színház szerdán tartott évadzáró társulati ülésén beiktatták tisztségébe Csiszár Imrét, a színház új igazgatóját. A megbízásáról szóló okiratot Glatz Ferenc művelődési miniszter adta át az új igazgatónak.
Glatz Ferenc köszöntötte a Nemzeti Színház társulatát. Hangsúlyozta, hogy a színház nem csupán kultúraközvetítő fórum, hanem élő művészet. Az elmúlt 15-20 évben a magyar színházi élet kiállta azt a próbát, amelyet a tömegmédiák - televízió, video - Magyarországra történő beáramlása jelentett, sikerült megőriznie versenyképességét. A miniszter kiemelte: a kultúrpolitika a színházat önálló műhelynek tekinti, s kötelességének érzi támogatását. A társulati ülésen köszöntek el a színház nyugalomba vonuló igazgatójától, Malonyay Dezsőtől. A kollégák nevében Sinkovits Imre búcsúzott el az igazgatótól, s átnyújtotta neki a társulat ajándékát. Csiszár Imre programadó beszédében egyebek között kiemelte, hogy a Nemzeti Színház repertoárjának gerincét a klasszikus hazai és külföldi művek, valamint a mai magyar drámák alkotják majd. Arra törekszenek, hogy a klasszikusok ne csak iskolai kötelező irodalomként jelenjenek meg a színpadon, hanem érvényes mondanivalójukkal részét jelentsék színjátszásunknak. A mai magyar szerzők bemutatásában igyekeznek a minőségre építeni és a repertoárt szélesíteni. Többek között tárgyalnak Csoóri Sándorral, Eörsi Istvánnal, Mészöly Miklóssal, Hernádi Gyulával, Dobai Péterrel, Bereményi Gézával, továbbá Grendel Lajossal, Tolnai Ottóval új drámák írásáról. Ígéretük van arra, hogy Sütő András új drámáját a Nemzeti Színháznak ajánlja. Az igazgató szólt arról is, hogy ésszerűsíteni és csökkenteni kívánják a repertoárt, nem egészséges ugyanis egy-egy művet úgy műsoron tartani, hogy havonként vagy kéthavonként csak egyszer kerül színpadra. Ugyancsak törekvésük, hogy a Várszínházban a jövőben kamara-jellegű produkciókat állítanak színpadra. Ésszerű csökkentést hajtanak végre a színház stúdiójának létszámában, s fokozottabban szeretnének együttműködni a Színház- és Filmművészeti Főiskolával. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 16:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|