 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Szűrös Mátyás javaslata - EK-MSZMP (1. rész)
|
1989. május 23., kedd - Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) továbbra is az MSZMP-vel kíván tárgyalóasztalhoz ülni - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Tölgyessy Péter, az EK tárgyalócsoportjának tagja. Hozzátette: elfogadják Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének azt a felajánlását, hogy közreműködik a tárgyalások lebonyolításában. Elmondta, hogy véleményét még nem egyeztette a kerekasztal tagjaival, de szerinte teljesen új felállás lenne, s talán lendületet adhatna a tárgyalásoknak, ha az MSZMP-vel együtt. A kormány vagy a parlament képviselői is a tárgyalóasztalhoz ülnének. Ez viszont egyéni kezdeményezés helyett a KB testületének döntése alapján történjék - mutatott rá.
Mint mondta, az ellenzéki kerekasztal nem akarja eldönteni, hogy
kivel kell tárgyalni, de a hatalom jelenlegi igazi gazdája vitán
felül az MSZMP KB. Így nem volna jó, ha a Központi Bizottság
kimaradna a megállapodásokból, mert esetleg azt mondhatnák a
testület tagjai, hogy számukra nem kötelező érvényűek a megkötendő
egyezmények. Ezért ha a KB úgy dönt, hogy a parlament vagy a kormány
tárgyaljon az ellenzékkel, az MSZMP-nek akkor is képviseltetnie
kellene magát a hatalom delegációjában. Tölgyessy Péter
hangsúlyozta: olyan megállapodásokat szeretnének kötni, amelyekből
rövid időn belül jogszabály lesz. Ebben az Országgyűlés elnöke
jelenleg semmiféle kötelező ígéretet nem tud adni. Egyébként
bizonyos ügyekben, napi konfliktusokban - mint például
Bős-Nagymaros, vagy a gyógyszerrendelet - kívánatos lenne a
kormánnyal tárgyalni. Ebben azonban a független szakszervezetek
lennének a partnerek, az EK csak megfigyelő. Végezetül arról szólt,
hogy az Ellenzéki Kerekasztal Pozsgay Imrét kettős minőségében -
PB-tag, államminiszter - szívesen elfogadná tárgyalópartnernek.
Az MSZMP szakértője, Tóth András azt hangsúlyozta: a kiindulási
pontjuk továbbra is a Központi Bizottság május 8-ai javaslata, de
minden olyan értelmes kezdeményezést üdvözöl az MSZMP, amely segíti
a tárgyalások kimozdítását a holtpontról. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|