|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Befejeződött az MSZMP reformkörök országos tanácskozása (3.rész)
|
Egyetértett azokkal a véleményekkel, hogy az állami szocializmust, amelyben az állam irányította, vagy legalábbis akarta irányítani a társadalmat, fel kell váltani egy más típusú szocializmussal, amelyben helye van a piaci gazdálkodásnak, az emberek valóságos nézetei kifejtésének, a képviseleti alapon nyugvó többpártrendszernek, az önkormányzati szabad tevékenységnek. A szocialista értékek meghatározó szerepe mellett helyet kell kapniuk az olyan a polgári értékeknek is, mint az egyén, az állampolgár szabadsága. A továbbiakban arról szólt, hogy az 1948-ban megkezdett modernizáció olyan útnak bizonyult, amelynek ma már nincs folytatása. Nem lehet lemondani a megtett út értékeléséről, az eddigi modernizációs folyamat bevált, illetve csak ideiglenesen hasznosnak bizonyult elemeinek szétválasztásáról. - El kell ismerni, hogy súlyos politikai hibák és gazdasági úttévesztés történt Magyarországon - folytatta az államminiszter. - Az MSZMP már 1956-ban elhatározta, hogy megszabadul hibás társadalomfelfogásától, de ez csak részben sikerült. Ebből tanulni kell, amihez a reformkörök éles kritikája hozzásegítheti a mozgalmat, a pártot. Nem szabad magunkat azzal áltatni, hogy már mindent tudunk az igazságról, s most már csak meg kell azt valósítani, félre küldeni az útból, aki nemet mondani, kritizálni mer. Bizonyos dolgokban, s főleg a hogyanban még mindig keresni kell az utat - állította. Az államminiszter szerint jogos a reformköröknek az a véleménye, hogy az MSZMP-nek átfogóan és tárgyilagosan újra elemeznie kell az 1956-os nemzeti tragédiát. Véleménye szerint ahhoz, hogy a jövő lehetőségeit kutatni tudjuk, s vitázzunk a feltételekről, el kell jutni 1956 politikai tanulságainak következetes levonásáig, hogy aztán előrenézve, a nemzeti megbékélés jegyében lehessen meghaladni ezt a tragédiát. A nagygyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták az államminiszternek azt a kijelentését, miszerint: mindannyiunk érdeke, hogy tisztán lássunk Nagy Imre és társai ügyében, s ha jogsértés történt - mint amire véleménye szerint alapos a gyanú -, akkor azt helyrehozzuk. Nyers Rezső az ország helyzetét egy viharos tengeren veszteglő hajóéhoz hasonlította. Szerinte ahhoz, hogy ebből a viharból kikerüljünk, világos hajózási tervre, felelős és magabiztos kormányosokra, a tisztek és a legénység közötti bizalomra és együttműködésre van szükség. (folyt.köv.)
1989. május 21., vasárnap 15:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|