|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP reformkörök első országos tanácskozása Szegeden (6. rész)
|
A késő esti órákban plenáris ülésen értékelték a szekciók munkáját. Felszólalt Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy az MSZMP reformkörei az ország teljes nyilvánossága előtt mondták el, miként látják az ország és a párt helyzetét, mit kívánnak tenni megváltoztatásáért, s ezzel a megnyilatkozással eloszlathatják azokat a kétségeket, amelyek a körök működésével kapcsolatban a párt-közvéleményben jelen vannak. A tanácskozás hangulata azt bizonyította; a reformkörök a párton belül kívánják a változásokat véghezvinni úgy, hogy szellemi, kritikai műhelymúltukból továbbléptek, széles, pártonbelüli mozgalommá fejlődtek. Ez a legfontosabb garanciája arra, hogy a párt válaszolni tudjon a társadalom kihívásaira. Ez a folyamat erősíteni fogja a párton belüli demokráciát, biztosítja, hogy a párt valóban lényeges társadalmi problémákról vitázó, azokban állást foglaló politizáló párttá alakuljon. A tanácskozás alátámasztotta azt - jelentette ki Vastagh Pál -, hogy a reformkörök képviselői úgy vélik, a párt reformja nem csupán önmagában a párt érdeke. Felismerték és kifejezték azt, hogy a párt reformja összefügg és összekapcsolódik a társadalom reformjával. Ez a felelősség készteti arra a reformkörök tagjait, hogy még radikálisabban követeljék a párt reformját. A mai tanácskozás egyik tanulsága - állapította meg -: mindent meg kell tenni, hogy a reformszellem, a reformtörekvések kifejeződjenek a mindennapok gyakorlatában. Ez teremtheti ugyanis meg a párt hitelét. A többpártrendszer fontos eleme a kialakuló új politikai struktúrának. De - mint javasolta - a többpártrendszert ne tekintsük a demokrácia alapértékének, fokmérőjének, hanem kapcsoljuk össze más reformokkal. Például rövid időn belül gazdasági kitörésre van szükség. Tárgyalni kell mindenkivel, aki felelősen gondolkodik, felelősséggel viseltetik a nemzet sorsa és jövője iránt. Ki kell mozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. Kijelentette: az ország jelenlegi válsághelyzetéhez a párt is jelentősen hozzájárult. A nyomasztó tehertől meg kell szabadulni. Gondjaink megoldásához soha olyan jó nemzetközi feltételek nem voltak, mint ami most Európában kialakult, Keleten és Nyugaton egyaránt. Ami ma Magyarországon történik, az nemcsak magyar ügy, hanem európai üggyé vált: ez a felelősség határozza meg tetteinket - mondotta végezetül Vastagh Pál. (folyt.köv.)
1989. május 20., szombat 21:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|