|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A SZOT elnökségének nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. május 16., kedd - A SZOT elnöksége megvitatta a nemzeti kerekasztal összehívásával kapcsolatban kialakult helyzetet és az MSZMP javaslatára, vaamint az Ellenzéki Kerekasztal álláspontjára válaszolva, a testület véleményét az alábbi nyilatkozatban összegezte. A SZOT elnöksége több ízben leszögezte, hogy a szakszervezetek alapvetően érdekeltek a politikai pluralizmus megteremtésében, a többpártrendszerű képviseleti demokráciára való rendezett áttérés feltételeinek biztosításában. Tudatában van annak, hogy ez a folyamat feszültségektől, konfliktusoktól sem mentes. Ugyanakkor az elmúlt napok eseményei megerősítették a testületnek azt a korábban is kifejtett aggodalmát, hogy a politikai intézményrendszer átalakításának lépéssorrendjét nem a dolgozó tömegek akarata, henem szűk csoportok hatalmi ambíciói alakítják. A SZOT-ban tömörült szakszervezetek képviselték és képviselik, hogy a társadalom átalakításáért felelősséget érző szervezetek vitassák meg a politikai és gazdasági válság leküzdésének lehetőségét és társadalmi szerepvállalásuktól függően különböző módon vegyenek részt az alkotmányozás, a gazdasági programalkotás feladataiban. Ezért a SZOT résztvett a nemzeti kerekasztalt előkészítő kétoldalú megbeszélésen és elküldte külldöttségét a többoldalú előkészítő tanácskozásra is. A SZOT-ot alkotó szakszervezetek, mint független tömegszervezetek, a ,,hatalomra,, és ellenzékre bontott tárgyalóasztal egyik oldalán sem foglalhatnak helyet. Ugyanakkor lehetetlennek tartják, hogy a munkavállalók, nyugdíjasok és juttatásokból élők túlnyomó többségét képviselő szervezetnek ne legyen módja és joga a jövőt alakító folyamatban résztvenni. Több mint 4 milliós tagsága érdekeire tekintettel a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, hogy éppen azoknak a széles tömegeknek az érdekei, gondjai ne jelenjenek meg a tárgyalásokon, akikre hivatkozva a politikai egyezkedés folyik. Az eszmecserében a szakszervezetek akkor érdekeltek, ha a vita nem a hatalomba lépés és hatalomgyakorlás feltételeiről folyik csupán. A testület fontosnak véli annak kimondását, hogy a politikai pártok és más szervezetek tanácskozása akkor és csak akkor szolgálja a kibontakozást, ha a pártok és a társadalmi szervezetek kifejtik gazdasági programjuk fő téziseit, meghatározzák az eltérő és egyező pontokat, s ezzel alapot adnak a kormány és az érdekképviseleti szervezetek ,,gazdasági alkotmányozó,, tevékenységéhez. (folyt.köv.)
1989. május 16., kedd 17:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|