Rendszerváltás és az MTI

	Horn interjúja
Horn interjúja BBC -------------- London, 1989. május 16. Panoráma Munkatársunk Siklós István Budapesten hosszabb interjút készített Horn Gyula külügyminiszterrel. A hangfelvétel minősége sajnos nem teszi lehetővé az interjú sugárzását, ezért azt most kivonatosan, de a lényegi mondandót érintetlenül hagyva ismertetjük. Munkatársunk mindenekelőtt afelől érdeklődött, hogy miben látja Horn Gyula a magyar külpolitika feladatait. Különös tekintettel a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetre? A külügyminiszter kifejtette, hogy míg politikai téren nagy átalakulás, átrendeződés megy végbe Magyarországon, a gazdaságban megmutatkoznak a válság jelei. Mint mondta, ebből az következik, hogy a gazdaság rendezésére kell külön figyelmet fordítani. A politikai folyamatok mibenlétét fejtegetve rámutatott arra, hogy Kelet-Közép-Európában aligha található példa. Ami a gazdasági helyzetet illeti, Horn Gyula kijelentette: az alapkérdés az, hogy felszínes intézkedésekkel nem lehet megoldani az alapvető gondokat. Erről a következőket mondta: "A fő gond, hogy a gazdaságot ki kell mozdítani a mostani helyzetéből. És hogy hogyan lehet kimozdítani. A következő úton. Az egyik az, hogy érdemi folyamatokat, változási folyamatokat kell elindítani az egész gazdasági életben. Én ez alatt mindenekelőtt azt értem, hogy olyan piaci viszonyokat kell megteremteni, amelyek kényszerítik a gazdaságot a változtatásra. Ez a kormányzat feladata. És ebben a kormányzati munkában a Külügyminisztériumnak nagyon komoly szerepe lehet." - eddig az idézet Horn Gyulától. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza »

	Horn interjúja - 1. folyt.
Ezután kifejtette, hogy a Külügyminisztérium valósíthatja meg elsősorban azokat a nemzetközi, gazdasági, kereskedelem-politikai egyezményeket, amelyek elősegíthetik a gazdaság talpra állítását. Ezek közé sorolta többek között az Európai Gazdasági Közösséggel való kapcsolatok kiteljesítését, valamint a kétoldalú megállapodások megkötését. Munkatársunk következő kérdése az volt, hogy milyen elvárásai vannak Horn Gyulának Angliával és Nyugat-Európával kapcsolatban az új helyzetben? A külügyminiszter a következőképpen fogalmazott: "Számunkra nagyon fontos morális és politikai támogatást jelent az, hogy nagyon komoly nyilatkozatok hangzanak el a legfelsőbb szinten is. Így például Thatcher asszony részéről, aki elmondta, hogy nagyon nagy érdeklődést tanúsítanak a magyarországi fejlemények iránt és készek ezt támogatni." A külügyminiszter a továbbiakban kifejtette, hogy Thatcher asszony nyilatkozatát nagy bíztatásként fogták fel Magyarországon a hazai vállalkozók felé. Budapest szempontjából nagyon fontos, hogy Nyugaton úgy értékeljék: van értelme a befektetéseknek. Hozzáfűzte azonban, hogy még van tennivaló a külföldi igények és a magyar törekvések közötti összhang megteremtésében, noha - mint mondta - a politikai feltételek oldaláról nem lát problémát. Ami pedig a politikai feltételeket illeti, Horn Gyula kifejtette, hogy a Közös Piac részéről valójában nem a többpártrendszer kialakítását várták el feltételként Magyarországtól, inkább az merült fel, hogy a gazdasági változások folyamatában meg kell változtatni a kereskedelem állami monopóliumának jellegét. Vagyis lépéseket kell tenni nagyobb önállóság, a szabad piaci feltételek irányában. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza »

	Horn interjúja - 2. folyt.
Azt is megkérdezte munkatársunk, hogy vajon a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos döntés mennyiben zavarja meg esetleg Magyarország külpolitikai kapcsolatait? Horn Gyula válasza szerint az alapvető kiindulópont annak a felmérése, hogy amikor Magyarország megkötötte a kétoldalú megállapodást Csehszlovákiával, majd Ausztriával, mindent előre láttak-e a szerződő felek, vagy sem. Nemzetközi politikai és jogi szempontból ugyanis elfogadható érv egy szerződés módosításának az ígényével kapcsolatban, ha felmerül, hogy a szerződés megkötésének idején nem minden tényezőt láttak előre. Itt mindenekelőtt ökológiai hatásokról van szó, amelyekkel kapcsolatban annak idején sok dolgot nem lehetett pontosan meghatározni. Mint Horn Gyula kiemelte, ebben az esetben nem szerződésszegésről van szó, hanem a szerződés felülvizsgálásáról. Munkatársunk következő kérdése Pozsgay Imre államminiszternek ahhoz a nemrég Londonban tett kijelentéséhez kapcsolódott, mely szerint nem tesznek különbséget külföldön élő magyarok és Magyarországon élő magyarok között. Nincsenek disszidensek, nincsenek emigránsok. A külügyminiszter kifejtette, hogy az elmúlt másfél év során nemcsak a politkai életben, hanem Magyarországnak a külföldi magyarsággal kapcsolatos magatartásában is jelentős változás ment végbe, amely lehetővé tette, hogy őszintén, a gondok megoldására törekedve beszéljenek a szomszédságban élő magyarság súlyos helyzetéről, problémáiról. Ez tehát többé nem számít tabu témának. Ehhez kapcsolódott munkatársunk következő kérdése, amelyben a román-magyar kapcsolatok javulásának lehetőségeiről érdeklődött. (folyt.) 1989. május 16., kedd
Vissza »

	Horn interjúja - 3. folyt.
Mint Horn Gyula elmondta, az eddigi módszerek, vagy eszközök lehetőségei kimerültek. Ugyanis Magyarország aligha tud mit kezdeni egy olyan viszonyban, ahol sorozatosan teszi javaslatait és a másik fél ezekre még csak nem is válaszol. Végül hangsúlyozta, hogy Romániának ugyanúgy kötelessége, mint Magyarországnak a vonatkozó nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, elvárásokat, követelményeket betartani, illetve azoknak eleget tenni. +++ 1989. május 16., kedd
Vissza »