Rendszerváltás és az MTI

	Balti felhívás (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. május 16. kedd (MTI-tud) - A szovjet balti köztársaságok népfrontmozgalmai Észtország, Lettország és Litvánia gazdasági önállóságának és politikai szuverenitásának, önrendelkezési jogaik megvalósításának támogatására szólították fel az európai biztonsági és együttműködési konferencián részt vevő országok államfőit, az ENSZ-főtitkárát és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét. Az észt és a Lett Népfront, valamint a litván SAJUDIS - amelyek főként a balti őslakosságot tömörítik - a hét végén tartotta meg kétnapos tanácskozását Tallinnban. A vasárnap befejeződött ,,balti közgyűlésen,, - a tanácskozásról az MTI már korábban beszámolt - a három népfront együttműködési megállapodást kötött a kitűzött célok, egyebek között a regionális gazdasági önállóság és a szuverenitás megvalósításának kérdéseiben, s táviratot intézett a Legfelsőbb Tanács Elnökségéhez, az SZKP KB Politikai Bizottságához, követelve a ,,peresztrojka-ellenes,, erők elleni küzdelem fokozását. A balti társadalmi szervezetek nemzetközi felhívásukban - az MTI tudósítójának az ETA-tól, az észt hírügynökségtől nyert értesülései szerint - sürgetik a köztársaságok politikai, gazdasági és kulturális önállóságának fokozottabb mérvű biztosítását. Megfogalmazásuk szerint az átalakítás folyamata megteremti a feltételeket a gazdasági önállóság és az állami függetlenség biztosításához, figyelembe véve a régió sajátosságait, azt, hogy a három köztársaság 1918-1940 között független volt. Elítélték az 1939-40-ben kötött szerződéseket, s követelték Sztálin és Hitler a nemzetközi jognak ellentmondó megállapodásainak, a hozzájuk tartózó titkos záradékoknak az érvénytelenítését. A népfrontok annak a reményüknek adtak hangot, hogy a szovjet kormány még ez évben érvényteleníti, s egyben elítéli az 1939-ben aláírt paktumokat, s nem támaszt akadályokat a balti államok szuverenitása, önrendelkezése és függetlensége megvalósításának útjába, figyelembe veszi az itt élő népek érdekeit. Felhívásukban arra szólították fel az államfőket és az ENSZ-főtitkárt, hogy támogassák a három balti nemzet semleges és demilitarizált európai övezetben megvalósítandó önrendelkezési és függetlenségi törekvéseit. E felhívást a népfrontok képviselői írták alá. A velük párhuzamosan tanácskozó csaknem ötven, a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusába megválasztott balti törvényhozó megvitatta ugyanezt a témát, de nem fogadott el állásfoglalást. (folyt.) 1989. május 16., kedd 12:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Balti felhívás (2. rész)
A szovjet központi tömegtájékoztatási eszközök egyébként elég részletesen beszámoltak a balti közgyülésről, igaz, a nemzetközi felhívás tényének említése nélkül. Az Izvesztyija saját tudósításában méltatta a balti szakemberek által kidolgozott regionális gazdasági modellt, akárcsak a tanácskozás nyílt, őszinte légkörét. A lap szerint a fórum határozatai, amelyeket a köztársaságok, az ország vezetőihez intézett követelések formájában fogalmaztak meg, jelzik, hogy megváltoztak az idők. ,,A demokratikus folyamatok utat nyitnak a szövetséges köztársaságok valódi szuverenitásának megvalósításához,, - állapítja meg az Izvesztyija, s emlékeztet arra is, hogy a balti közgyűlés több, az ország reális helyzetét és problémáit tükröző dokumentumot fogadott el. Felhívást intézett a szovjet demokratikus mozgalmakhoz, valamint elemzésnek vetett alá több, a múltban központilag elfogadott törvényt és rendeletet.+++ 1989. május 16., kedd 12:47
Vissza »