 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt, demokratikus 3.
|
A gond ma talán az, hogy a pluralizmus jegyében igen sok
érdekcsoport véleménye úgy kap hangot, hogy az MSZMP-t, a kormányt
támogató kiállásokra (ami nem azonos egy-egy vezető megszólalásával)
olykor alig jut idő.
A nemzeti rádió természetesen nyilvánosságot kell, hogy
biztosítson a kormánnyal vitatkozó, akár éles álláspontoknak is.
Ugyanakkor felügyeletét a kormány gyakorolja, amelynek jogos az
elvárása, hogy - miként Pozsgay Imre is hangsúlyozta - saját
programját is visszahallja a rádióban, s nemcsak konkrétan egy-egy
műsorban egy-egy nyilatkozat erejéig, hanem az egész
műsorpolitikában. E "kettősség" konfliktusokat is okoz, de nem
összeegyeztethetetlen, vagy megoldhatatlan feladat.
alc. Szakszerűen, hitelesen
A politikai tájékoztatás, valamint az érdek-és
véleménypluralizmus kifejezése is fontos, de csak egy feladat a sok
közül. Az a széles körű szolgáltatás és szórakoztatás is meghatározó
fontosságú, amely felöleli a mindennapi élet egészét, a Napközben
című műsortól az Ötödik sebességig szól, s benne van a helyi és az
általános informálás is. Hogy jelentősen fejlődött a
műsorpolitikánk, akkor ez éppen ennek a "szolgáltatás"
centrikusságnak köszönhető, melyben kiemelt figyelmet fordítunk a
társadalom hátrányos helyzetben lévő, lemaradó, súlyos gondokkal
küzdő rétegeire.
A rádió műsoridejének csaknem ötvenöt-hatvan százaléka zene. Nem
lehet jogos például az olyan politikai vagy intézményi csoportigény,
amely - a pluralizmusra és az aktualitásra hivatkozva - ennek az
aránynak a radikális csökkentését irányozná elő. Azon persze lehet
vitatkozni, hogy a különböző zenei műsorok belső arányai miként
alakuljanak, s hogy miként korszerűsödjön a zenei ismeretterjesztés.
A rádió műsorpolitikájában a pluralizmust, a sokszínűséget, a
demokratikus nyilvánosságot nem szabad a pártok, szervezetek,
csoportok közötti politikai harcok megnyilatkozásaira szűkíteni. S
főleg nem lenne jó az értékteremtést, a funkciók sokirányú
kötelezettségeit, a rádió "alaphangját" ezekkel szétszabdaltatni. A
rádió műsorainak a legszélesebb igényeket kell kielégítenie. A
rádiósok számára az a műsorpolitika demokratikus és pluralista,
amely valóban sokszínű, szakszerű és hiteles, amely megtalálja
tömeges vagy réteghallgatóságát, s felelős hangjával befolyásolja is
az emberek ismereteit, közérzetét, politikai kultúráltságát.
(MTI-Press)
1989. május 16., kedd 13:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|