Rendszerváltás és az MTI

	Nyílt, demokratikus, pluralista műsorpolitika Beszélgetés Agárdi Péterrel, a Magyar Rádió elnökhelyettesével
Budapet, 1989. május 16. kedd (MTI-Press) - A tömegtájékoztatás egyik legfontosabb eszköze a rádió. Napjaink változó világában miként alakul a rádió szerkezete, műsorpolitikája? - Jelenleg a Magyar Rádiónak három nemzeti programja van, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók, ezen túlmenően működik a német és magyar nyelvű Danubius kereskedelmi adás, és mire ez az interjú megjelenik, elindul a hasonló célzatú Calypso 873 Budapest is. A hazai rádiózásban a regionális adások is sokat fejlődtek. Stúdiók működnek Debrecenben, Miskolcon, Győrben, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden és Szolnokon. Az előrelépés ellenére jogos viták vannak a reggeli helyi adásokkal. Ezek elsősorban az adott térség aktuális kérdéseivel foglalkoznak és műsoraikat többnyire a Kossuth rádió ultrarövid hullámhosszán is sugározzák, így hétköznap reggelente - ahol vételi nehézségek vannak a középhullámon - a hallgatók számára nincs tényleges választási lehetőség. Sajnos olyan műszaki korlátai vannak a magyar rádiózásnak, hogy ezt a gondot rövid távon véglegesen megoldani nem tudjuk. Így aztán nem a műsoridő növelése, hanem elsősorban a programok minőségének javítása, az önálló arculatuk erősítése a cél, mind az országos, mind pedig a regionális adásokban. alc. A kihívástól nem kell megijedni. - Egyre többet hallani arról, hogy önálló helyi, illetve országosan sugárzó közösségi rádiók megjelenésével is számolni lehet. Hogyan készül erre a versenyhelyzetre a rádió? - A meglévő sajtótörvény, de még inkább a most kidolgozás alatt álló tájékoztatási törvény alapján az ilyen rádiók meglétével, alakulásával természetesen számolni kell. Városok, nagyközségek, egyetemi centrumok, egyéb közösségek saját anyagi erőforrásaik mértékében alapíthatnak rádiókat. Ez kihívást, versenyhelyzetet, konkurenciát jelent, de nem szabad tőle megijedni. A Magyar Rádió - ha kívánják - segítséget, szakmai tanácsot ad ezek műszaki beindításához, "műsorpolitikai" üzemeltetéséhez, de nem akarja őket semmilyen módon uralni, irányítani s még kevésbé hoszú távon integrálni. (folyt.) 1989. május 16., kedd 13:50
Vissza »

	Nyílt, demokratikus 2.
Ilyen rádió működik már Veszprémben, megszületőben van Tatabányán. Állítólag szerveződik a budapesti ifjúsági rádió, és néhány nagyobb lakótelep is kísérleteket folytat. - A Magyar Rádió miként birkózik meg az egyre nagyobb költségekkel? - A korszerűsödő műsorpolitikához korszerűbb gazdasági szemlélet is kell, miközben egyre szorítóbbak a költségvetés korlátai, főleg a Magyar Rádió iránt támasztott új és új társadalmi-politikai kultúrális igények miatt. Érvelünk tehát a parlamenti pénzügyi támogatás növeléséért, ugyanakkor - házon belül - szó van bizonyos vállalkozói gondolkodásmód térhódításáról is. Ezt tükrözi a már említett két kereskedelmi adás is. Műsoraink alapján lapokat indítottunk (Válasz-levelezőlap, 168 óra), könyvkiadással foglalkozunk és hosszabb távon tervezzük saját felvételű hanglemezek, kazetták forgalmazását is. Alapvető feladatunknak természetesen a közszolgálati rádiózást, a nemzeti programokban a hiteles tájékoztatást, a kultúrális értékközvetítést, a szolgáltatást tartjuk. Ehhez azonban fel kell tárnunk és mozgósítanunk kell belső szellemi és gazdasági tartalékainkat. alc. Nyilvánosság konfliktusokkal - A rádió szervezeti felépítése megfelel ezeknek a szélesedő feladatoknak, korszerűsítési terveknek? - Bármennyire nehéz egyszavas ítéletet mondani: nem. Éppen ezért alapos viták folynak a rádióban a fejlesztés lehetséges útjairól. A döntés során mérlegelni kell azt a társadalmi, politikai, gazdasági folyamatot, amelyben élünk, és amely végső soron a rádió műsorpolitikájával szemben is egyfajta kihívás. Ugyanakkor olyan belső reform kell, amely a gazdálkodás, a műsorstruktúra, a szervezet, a gyártás területeit szerves egységbe alakítja át, bizonyára nem fájdalommentesen, de a lehetőség szerint humánusan, s biztosítva a folyamatos működőképességet is. - A "kihívás" a társadalmi, politikai pluralizmusban, a nyíltságban, a demokratikus elemek szélesedésében jelentkezik? - Ha a rádió műsorpolitikájáról objektíven akarunk véleményt formálni, akkor meg kell állapítani, hogy az a korábbi időszakokban is - tehát az egypártrendszer direkt irányítású mechanizmusában is - viszonylag széles nyilvánosságot igyekezett biztosítani a különböző társadalmi igényeknek, kultúrális értékeknek. Korábban elsősorban azért bíráltak bennünket igazságtalanul, mert - úgymond - túl nagy nyilvánosságot biztosítottunk bizonyos "nem támogatandó" nézeteknek. (folyt.) 1989. május 16., kedd 13:51
Vissza »

	Nyílt, demokratikus 3.
A gond ma talán az, hogy a pluralizmus jegyében igen sok érdekcsoport véleménye úgy kap hangot, hogy az MSZMP-t, a kormányt támogató kiállásokra (ami nem azonos egy-egy vezető megszólalásával) olykor alig jut idő. A nemzeti rádió természetesen nyilvánosságot kell, hogy biztosítson a kormánnyal vitatkozó, akár éles álláspontoknak is. Ugyanakkor felügyeletét a kormány gyakorolja, amelynek jogos az elvárása, hogy - miként Pozsgay Imre is hangsúlyozta - saját programját is visszahallja a rádióban, s nemcsak konkrétan egy-egy műsorban egy-egy nyilatkozat erejéig, hanem az egész műsorpolitikában. E "kettősség" konfliktusokat is okoz, de nem összeegyeztethetetlen, vagy megoldhatatlan feladat. alc. Szakszerűen, hitelesen A politikai tájékoztatás, valamint az érdek-és véleménypluralizmus kifejezése is fontos, de csak egy feladat a sok közül. Az a széles körű szolgáltatás és szórakoztatás is meghatározó fontosságú, amely felöleli a mindennapi élet egészét, a Napközben című műsortól az Ötödik sebességig szól, s benne van a helyi és az általános informálás is. Hogy jelentősen fejlődött a műsorpolitikánk, akkor ez éppen ennek a "szolgáltatás" centrikusságnak köszönhető, melyben kiemelt figyelmet fordítunk a társadalom hátrányos helyzetben lévő, lemaradó, súlyos gondokkal küzdő rétegeire. A rádió műsoridejének csaknem ötvenöt-hatvan százaléka zene. Nem lehet jogos például az olyan politikai vagy intézményi csoportigény, amely - a pluralizmusra és az aktualitásra hivatkozva - ennek az aránynak a radikális csökkentését irányozná elő. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a különböző zenei műsorok belső arányai miként alakuljanak, s hogy miként korszerűsödjön a zenei ismeretterjesztés. A rádió műsorpolitikájában a pluralizmust, a sokszínűséget, a demokratikus nyilvánosságot nem szabad a pártok, szervezetek, csoportok közötti politikai harcok megnyilatkozásaira szűkíteni. S főleg nem lenne jó az értékteremtést, a funkciók sokirányú kötelezettségeit, a rádió "alaphangját" ezekkel szétszabdaltatni. A rádió műsorainak a legszélesebb igényeket kell kielégítenie. A rádiósok számára az a műsorpolitika demokratikus és pluralista, amely valóban sokszínű, szakszerű és hiteles, amely megtalálja tömeges vagy réteghallgatóságát, s felelős hangjával befolyásolja is az emberek ismereteit, közérzetét, politikai kultúráltságát. (MTI-Press) 1989. május 16., kedd 13:51
Vissza »