|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Gyengécske ankarai eredmények - Kínos szakadék kötött- és szabadfogás között (1. rész)
|
Szabó Sándor, az MTI munkatársa írja: 1989. május 16. kedd (MTI) - Márciusban Kruj Iván, a magyar szabadfogású birkózóválogatott szakági mestere érthetően el volt keseredve az Alföldi Tüzép Kupa kecskeméti versenye láttán. A magyar sportolók ugyanis meglehetősen haloványan szerepeltek, noha a ,,hírös város,, eseménye amolyan főpróba volt az elmúlt héten, péntektől vasárnapig Ankarában lebonyolított 32. Európa-bajnokság előtt. Kruj akkor nagy dühében azzal fenyegetőzött, hogy csak az arra igazán érdemesek birkózhatnak Ankarában, a kontinensbajnokságon. ,,Megsúgta,,, hogy ez legfeljebb négy vagy öt birkózót jelent... Nos, a négy vagy ötből nyolc lett, mert március és május között a válogatott szakvezetése és az elnökség többször is tanácskozott. Úgy döntöttek, hogy az 1992-es barcelonai nyári játékokra már most el kell kezdeni a csapatépítést. Csapatot építeni pedig csak úgy lehet, ha minél több birkózó lép fel a törökországi városban. Nos, a gyengécske ankarai eredmények láttán okkal vethető fel a kérdés: miért nem tartott ki igaza mellett Kruj Iván? Nem titkolta, fegyelmezési célzattal tervezte, hogy csak az igazán esélyesek utazzanak az EB-re. A magyar szabadfogású birkózósport mindössze egyszer nem képviseltette magát Európa-bajnokságon (1949, Isztambul), a további eseményeken viszont igen. Nem is akárhogyan, a harmincas években például alig volt EB, amelyről ne hoztak volna aranyérmeket magyar sportolók. Ám az régen volt. Mostanában egyre többször fordul elő, hogy érem nélkül zár a válogatott. Egészen pontosan hatodszor esett meg ez a mondhatni szégyenteljes eset. A nyolcvanas években harmadszor - az 1985-ös lipcsei EB-n, majd 1987-ben, Veliko Tirnovóban, s végül most, Ankarában dobogós helyezés nélkül tért haza a csapat. Kérdezhető: miért? Manapság az egyesületek többsége inkább a kötöttfogásra oktatja a fiatalokat. A hazai mezőnyben nagyobb a rivalizálás ebben a fogásnemben, következésképpen könnyebb a fejlődés, egyszerűbb a ,,kiugrás,, is. Nem véletlen, hogy kötöttfogásban a magyarok az idei oului EB-n (egy-egy arany- és ezüstérem) is állták a sarat. Még azt a luxust is megengedhette magának a szakvezetés, hogy három újoncot dobjon mélyvízbe. A klubok közül vegytiszta szabadfogást csak a BVSC, az FTC és a Csepel oktat, a többi egyesületben amolyan ,,megtűrt dolog,, ez a fogásnem. (folyt.köv.)
1989. május 16., kedd 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|