|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A kormánymeghatalmazott véleménye a nagymarosi munkák felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 16., kedd - A bős-nagymarosi erőműrendszer eredeti terv szerinti felépítése mellett többször is kiálló vezetőként mi a véleménye a nagymarosi munkák felfüggesztéséről? - kérdezte Havas Pétert, a beruházás kormánymeghatalmazottját az MTI munkatársa.
- Mindig megbízóm, a kormány álláspontját képviseltem ebben a kérdésben, természetesen saját meggyőződésemet sem megtagadva - válaszolta Havas Péter. - Az 1970-es évek végén közismert volt, hogy a beruházásokkal foglalkozó banki vezetőként mennyire elleneztem ezt a nagyberuházást. Nem azért, mert a célkitűzés eleve rossz. Hosszú távon ez egy jó befektetés. De már akkor látszott, hogy egy ilyen lassan megtérülő, hatalmas befektetésre nincs elegendő pénze az országnak. Az 1977-ben megkötött magyar-csehszlovák államközi szerződést követően néhány évvel már egyre többen ismerték fel mindezt. Magyarország 1981-ben a leállítást kezdeményezte, én 1982-ben kaptam meg a kormánymeghatalmazotti megbízást a magyar-csehszlovák tárgyalások vezetésére. A csehszlovák partnerek akkorra már sok terepmunkát elvégeztek, megkezdték a bősi vízlépcső alapozását, importberendezések tömegét rendelték meg, hozzáláttak az alvízcsatorna kotrásához. A nagy kárra hivatkoztak a tárgyalások során. Több mint egyéves egyeztető megbeszélések után csak az üzembehelyezés négyéves elhalasztásáról sikerült megállapodni 1983-ban. De mivel közben nem lett jobb Magyarország anyagi helyzete, szükség volt külföldi erőforrások bevonására. Hosszú tárgyalások után aláírtuk Ausztriával a nagymarosi vízlépcső komplett megépítésére vonatkozó fővállalkozói szerződést. - A Minisztertanács később, 1986-ban hagyta jóvá a módosított beruházási javaslatot, s a közben elkészített műszaki-ökológiai-ökonómiai összefüggésekről szóló előterjesztést. (folyt.köv.)
1989. május 15., hétfő 20:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|