 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
A hallgatók fóruma
|
A hallgatók fóruma SZER
------------------ München, 1989. május 13.
Leírva: 1989. május 14.
Levelesláda
Köszöntjük a hallgatókat
A mikrofonnál Károlyi Anna, Bazilides
Barna és Lángh Júlia.
Ígéretünkhöz híven ma is a Nagymaros-sorozat folytatásával
kezdjük adásunkat. Ez a harmadik rész. Lipták Béla professzor mondja
el véleményét. A kérdező: Kéry Tamás, New York-i munkatársunk.
- Hetente azonos időben ismétlődő sorozatunkban most a vízlépcső
készültségéről kérdezem Lipták Bélát a Yale Egyetem tanárát.
- Csehszlovákia a ráeső műtárgyak építésének kétharmadát,
Magyarország azok egyharmadát fejezte be - így a bős-visegrádi
vízlépcső műtárgyainak összesen a fele készült el. Mivel a Duna két
partján a településvédelmi és szennyvíztisztási munkálatok majdnem
annyiba kerülnek majd, mint a műtárgyak, s mivel e munkálatok csak
most kezdődnek, a teljes készültség alig 25 százalékos.
Magyar oldalon a dunakiliti duzzasztó készültsége meghaladja az
50 százalékot. Ettől messze elmarad az üzemcsatorna, a
településvédelmi berendezések, s a szennyvíztisztítók készültsége, a
nagymarosi vízlépcső készültsége pedig alig 10 százalékos.
Németh Miklós miniszterelnök március 9-ikén utasítást adott a
visszafordíthatatlan munkálatok leállítására - mint például a
sziklarobbantás -, de ezt az utasítást az OVIBER igazgatója nem
tartja be. Ez a precedens nélküli helyzet mutatja, hogy a
szakbarbárok ideológiailag szentesített uralma még nem ért véget
hazánkban. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 1. folyt.
|
- Ki fizeti a vízlépcsőnek a költségeit?
- Ausztria a műtárgyak építési költségének alig egyharmadát,
Nagymaros árát kölcsönzi, míg mi fedezzük a műtárgyak építésének
kétharmadát, plusz az összes településvédelmi és szennyvíztisztási
költséget.
A forrástól függően a magyaroldali összköltséget 50 és 150
milliárd forint közötti összegre teszik. Magyarország évi deficitje
20 milliárd forint körül ingadozik - ezért vannak az áremelések az
országban.
Ez a 150 milliárd forint elegendő lenne egy magyar IBM-vállalat
létrehozására, vagy egy tucatnyi gépkocsi-összeszerelő gyár
létesítésére, vagy a mezőgazdaság átállításra a Nyugat-Európában
hiánycikket képező vegyszermentes élelmiszer termelésére -, hogy a
hazai utak, kórházak, lakások, levegő és vízminőség, vagy a
közbiztonság állapotát ne is említsük.
Egyszóval: nem igaz, hogy osztrák kölcsönből készül a vízgát. A
sztálini gigantománia eme monstruma a haza minden egyes lakójának 15
ezer forintjába kerül.
- És mennyi kiadás van még hátra?
- 1986-ban a kormány 54 milliárd forintra becsülte a befejezés
költségeit. Három évvel később, 1989. február 28-ikán a hivatalos
jelentés szerint még mindig 52 milliárd kell a befejezéshez. A
Magyar Tudományos Akadémia szerint még 85, a Duna Kör szerint még
107, a magam számításai alapján még 128 milliárd forint kell a
befejezéshez.
- Tehát költséget vagy megtakarítást jelentene Nagymarosnak a
leállítása? (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 2. folyt.
|
- A Magyar Tudományos Akadémia szerint 35, a Duna Kör szerint 68
milliárd forintos megtakarítást jelentene a nagymaros-visegrádi
lépcső elhagyása. Szerintem a megtakarítás megközelítené a 100
milliárdot, mert a fenti számítások mind elfogadják azt a hamis
érvelést, hogy Csehszlovákiának kártérítést kell fizetnünk. Ez nem
igaz. A szerződés áramelosztásra vonatkozik - így a leállítás miatt
csak a jelenlegi 50-50 százalékos osztozkodási arány változna meg.
Bármibe is kerüljön a leállítás, annak ára nem a magyar népet
terheli. Mint dr. Blackwelder, az illetékes bizottság vezetője
bejelentette, mint az Egyesült Államok legnagyobb példányszámú lapja
Wall Street Journal is hírül adta: a leállítás költségeit a
nemzetközi pénzintézetek fedeznék. Nem igaz az az állítás, hogy most
már olcsóbb folytatni mint abbahagyni - ellenkezőleg: 100 milliárd
körüli megtakarítást jelent a leállítás.
- Lipták Béla professzor véleményét hallották.
A Hallgatók fóruma múltheti adásában elhangzott témákra többféle
reagálás is érkezett:
- Arról beszéltek, hogyan lehet Magyarországra utazni azoknak a
magyaroknak, akik külföldön élnek. Az igaz, hogy a magyarok most
megengedik, hogy az emberek szabadon utazzanak haza, de jó lenne ha
felhívnák a figyelmet arra, hogy Nyugat-Németországban például -
jogosan - elveszik a politikai menedékjogot azoktól, akik
Magyarországra utaznak. Ugyanis ha valaki valahonnan menekül, mert
ott üldözik, akkor egy kicsit visszásan néz ki, hogy mégis
visszamegy oda. Vagy üldözték, vagy nem üldözték. Aki pedig
rongyrázó utakat akar csinálni, számoljon azzal hogy akár ott is
maradhat. Mert tudok olyan esetről, hogy a nyugatnémet állam nem
fogadta vissza azt a politikai menekültet, aki Magyarországra
hosszabb ideig ellátogatott. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 3. folyt.
|
- A telefonálónak igaza van: a múlt héten a kérdések csak arra
vonatkoztak, lehet-e baja valakinek Magyarországra való
visszatéréséből - de a dolog másik oldaláról nem volt szó. És
csakugyan: aki Nyugat-Németországban politikai menedéjogot kapott,
ezt veszélyeztetheti azzal, ha Magyarországra utazik. Különben is,
amennyiben hontalan útlevele van, ezt meg sem kísérelheti, mert a
hontalan útlevélbe az van beírva, hogy érvényes a világ minden
országára - kivéve Magyarországot.
Szintén a múlthéten idéztük annak az asszonynak a levelét, aki
56 utáni börtön-élményeiről írt, és érdeklődött hogy milyen
szervezet a volt politikai foglyok sorsával. A válaszban hibát
követtem el: mondtam, hogy több ilyen van, de csak egynek adtam meg
a címét. Ebben semmiféle hátsó szándék nem volt, csak és egyedül az
volt az oka, hogy ebbe a 20 perces műsorba sehogy sem tudok 24-25
percet belezsúfolni - pedig kollégáim a tanúk, hogy ezt igazán
minden héten megpróbálom.
Dehát úgy látszik most valóban ügyetlenül próbáltam
takarékoskodni az idővel Berényi L. Gábor a Volt Politikai Foglyok
Bajtársi Szövetségének szervezője ezért érthetett félre. Az ő
telefonhívásából idézünk:
- Nincs igazuk azoknak, akik mindenképpen egy mammutszervezetben
akarják egyesíteni azt a több 100 ezer volt politikai foglyot,
akiket ez a rendszer produkált az elmúlt 44 évben. Mert több 10 ezer
azoknak a száma, akiket háborús bűnök miatt több, vagy esetleg
kevesebb okkal elítéltek. Több 10 ezer azoké, akiket a
negyvennyolcas államosítási tortúra idején zártak be. Több 100 ezer
azoké, akiket a föld tagosításának nevezett országos rablás során
találtak bűnösnek. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 4. folyt.
|
Legalább ennyi a száma azoknak, akiket kitelepítettek és
internáltak, akiket a régi rendszerhez való tartozás miatt tettek
tönkre, több 10 ezer embert csuktak le a sztálini-rákosi idők
pereiben. Több ezer azok lélekszáma, akik ötvenhat dicső napjai
miatt lettek bezárva. Ezek mellett hány és hány ember kapott
büntetést a bokorugrásnak nevezett határátlépés kísérletéért,
kocsmában ital hatása alatt mondottakért, vagy nyugati kapcsolatok
keresése miatt. És még mindazok, akiket 44 éve folyamatosan küldtek
börtönbe kémkedés vagy izgatás vádjával. Nem hiheti egyetlen
normális ember sem, hogy ennek a heterogén rétegnek mindenre
kiterjedően egyforma érdekei lennének. Semmi közös sincs az
osztályidegenként kitelepített volt minisztériumi osztályvezető és a
parasztfiú között, aki 1980-ban csak annyit kérdezett meg, hogy
mikor mennek ki az oroszok?
- Nem tudok róla, hogy bárki is olyan - ahogy ön mondta -
mammutszervezetet akarna létrehozni, amely ennek a valóban sokrétű
és szívszorítóan hatalmas létszámú embertömegnek az érdekeit
egyesegyedül kívánná képviselni - ezt valóban nem is lehetne. Ezért
is örvendetes, ha minél több ember áldozza idejét és energiáját
arra, hogy akármelyik független szervezetbe, és akármilyen formában
ezzel foglalkozzon.
Tehát miután múlt héten megadtuk a Magyar Politikai Foglyok
Szövetségének címét, most készséggel közöljük a hallgatókkal Berényi
L. Gábor szervezetének nevét címét: Volt Politikai Foglyok Bajtársi
Szövetsége 1162 Budapest, Állás utca 20.
Ehhez még hozzáfűzném, hogy a Történelmi Igazságtétel Bizottság
egyéb tevékenységei mellett továbbra is foglalkozik a politikai
okokból ártatlanul elítéltek egyéni ügyeivel. Telefonon lehet
jelentkezni Gulyás Zsuzsánál minden munkanapon reggel 9 és délután 4
óra között, a következő telefonszámon: 159-651, - itt a 72-es
melléket kell kérni és ott Gulyás Zsuzsát. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 5. folyt.
|
Több hallgatónk is kívánt megjegyzéseket fűzni Kádár János
végleges eltűnéséhez a politikai porondról. Csak a szalonképeseket
idézzük:
- Végre a párt hóhérelnöke megkapta felmondólevelét. Ennek a
hangja, stílusa, szelleme a kommunista késő-középkort idézi. Ennél
már sokkal elegánsabb dolog lett volna, ha valaki a selyemzsinort
viszi el néki.
- "Bárczi Benőt én meg nem öltem, tanúm az ég és minden seregi"
- jutnak eszembe Arany János sorai, amikor a hajnali Kossuth
Rádióban hallom Kádár János fogadkozását. Lám-lám: megszólalt.
- Emlékeznek-e rá, hogy néhány évvel ezelőtt valamilyen nyugati
tudósító kérdezte Kádárt esetleges nyugdíjbavonulásáról. De ő
további hivatalban maradására utalva kijelentette, hogy ezzel az
államnak megspórolja saját nyugdíját - micsoda önteltség, mekkora
blöff, és a dollármilliárdos adósságok és a csődtömeg - amit
hátrahagyott.
- Megint kaptunk hozzászólást a levélcenzúra témájához:
- Szüntesd meg a cenzúrát, visszatér a szabadság
- ez az én
május elsejei jelszavam.
Tisztelt szerkesztőség
Hetekkel ezelőtt többször foglalkoztak
hallgatók levelei alapján még mindig működő magyarországi ÁVO-s
levélcenzúrával. Szeretném kiegészíteni azt, amit már elmondtak a
levélírók és telefonálók.
Évekig dolgoztam abban a Baross téri postahivatalban, amelyben a
cenzúra dolgozik. A spediben, azaz a spedíciós osztályon dolgoztam,
ahol állandóan változik a dolgozók csapata, annyira rosszul fizetik
ezt a munkát, mely ráadásul nagyon nehéz. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A hallgatók fóruma - 6. folyt.
|
Amikor a spedibe érkezik a levélanyag, azt először is két részre
osztják. A gépi szortírozásra alkalmas anyagtól elválasztják a
nagyalakú - nem szabvány alakú - anyagot, amit ma is kézzel kell
tájegységenként-városonként szortírozni. Miután ez a szétválasztás
megtörtént, az anyag le is van bélyegezve - akkor kötegelik, ládákba
teszik és így kerül a vasajtó mögé, vagyis a cenzúrásokhoz, akiket
postás tolvajnyelven "minelles"-nek hívnak: minőségellenőrök.
Ott aztán dolgoznak az ÁVO-s férfiak és nők, feldolgozzák a
feladott leveleket kedvükre, majd egy csúszdán küldik vissza a
postaanyagot - kivéve azokat a küldeményeket, amelyeket kiszűrtek -
csak ezután kerül elküldésre a címzések szerint.
Nemcsak a Keleti pályaudvar mellett dolgoznak az ÁVO-sok, hanem
a Nyugati pályaudvarnál is: a 62-es postahivatalban. Ide viszik a
budapesti címzésű postát, leveleket - azokat itt szűrik át. A
Parlament épületében a sajtóanyagot, a külföldről érkező sajtót
szűrik át.
Volt már tüntetés a rendőrök verekedései ellen, mikor lesz a
levélcenzúra ellen? Hogyan legyen többpártrendszerű választás, ha a
pártok levelezését például az ÁVO-sok fogják ellenőrizni? Nixon
belebukott a Watergate-ügybe, mert bele akart tekinteni az ellenség
kártyáiba. Nálunk az ÁVO-sok évtizedek óta ezt teszik. Mikor buknak
bele? Grúziában lelepleződtek -, vajon a cenzúrások mikor fognak
lelepleződni?
Üdvözlettel: Spediben voltam rabszolga, Kovács Ernő üzemében -
jelige.
- Svédországi hallgatónk hosszú levelének múlt héten megígért
folytatása ezúttal a svéd menekültügyi gyakorlatról: (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 7. folyt.
|
Hangsúlyozom, hogy senkit sem kívánok felelőtlenül
Magyarország elhagyására buzdítani, csupán tájékoztatásul írom le az
esetleges érdeklődők számára amit tudok.
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy Svédországból kiutasítják a
gazdasági menekülteket. A svéd törvények a menekültek három
kategóriáját ismerik el. Az első: a genfi konvencióban meghatározott
menekülteket. A második: más nemzetközi okiratok és a svéd törvények
által elismert úgynevezett de facto menekülteket. A harmadik: a svéd
törvények szerint a háborúban katonai szolgálatot megtagadókat.
Az első és a harmadik pont a Magyarországról menekült esetében
nem áll fenn: de facto menekültnek az nyilvánítható, aki menekülni
kényszerült valóságos veszélyek elől. Ezt úgy is nevezik itt, hogy
humanitárius okokból kaptak menedéket - de ehhez nagyon alapos és
nagyon komoly indokok kellenek.
Tehát, ha valaki mindenképpen úgy érzi, hogy el akar jönni
Magyarországról és Svédországban keresne menedéket, nagyon gondolja
meg, mert a kiutasítás veszélye fennáll.
Óva intek mindenkit attól, hogy Svédországot ugródeszkának
tekintse - azaz itt várja meg a tengerentúlra szóló kivándorlási
vízumot. A svéd hatóságok erre nincsenek tekintettel, és ha nem
minősítik az illetőt itt menekültnek - akkor kiutasítják, nem
várhatja meg itt a máshová szóló vízumát.
- Menekülés és maradás kérdéseiről szól Tóth Bence levele -
mottóként, amit idézve a magyar ugarról.
- Szegény, ártatlan, tiszta lelkű Ady Endre, ha látná a mai tájat.
Ez a mező és természetvédelmi terület már nem a dudvától és mohartól
vad, hanem a szeméttől; az ipari hulladéktól, a mérgező vegyszerek
rozsdás hordóitól. Az ősborókásnak nem az elhagyott világvégi
pusztasága a kétségbeejtő, hanem a vadszegfű és zöld, lángalakú
borokafenyők között kanyargó orosz hadiút, a büdös gyakorlatozó
szörnyetegek nyoma, és az éleslövészet helyén leégett erdőrészletben
az aknaszárnyak és repeszdarabok. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 8. folyt.
|
Bármennyire más a táj ma, mint a költő korában volt, az
elkeseredéstől benne és bennünk feltámadó indulat ugyanaz. És még
valami ugyanaz: a magyar állapotok vad szidalmazása nem
szeretetlenségből vagy született rosszindulatból fakad - mint amivel
annak idején Adyt és később a zsellérnyomort lelepző falukutatókat
vádolták és nemzetgyalázónak bélyegezték. Ez a mi furcsa
gyalákozódásunk szeretetből és aggódalomból támadt - és ráadásul úgy
érezzük, hogy ezt teljes joggal tesszük, mégpedig azért, mert itt
élünk, nemcsak, hogy elviseljük az itteni kiszolgáltatottságot,
hanem vállaljuk is. Nem menekülünk, hanem a legjobb eszünkkel és
energiánkkal észrevenni, megfogalmazni és alkotni akarunk, és bármit
viseltet el velünk a gépesített őskor: tűrjük, és a megszakadásig
dolgozunk.
Jogunk van - úgy érezzük - még a szitkozódáshoz is, mert
összenőttünk ezzel a földdel és az ő sors a miénk is. És ezen a
táján - bármilyen tanktalpak hengerelnek - nem szakadunk el tőle. Az
ad nekünk jogot, még talán az eltúlzott vagy csúnya kifejezésekhez
is, hogy nem a simább életvitelt, vagy a jövedelmezőbb helyet
keressük, hanem a világnak ezt a parányi, átokverte foltját tartjuk
elszakíthatatlan otthonunknak.
- Kedves hallgatóink
Szerda és szombat délutáni közvetlen
telefonügyeletünk továbbra is működik délután 4 és fél 7 között a
következő telefonszámon: 00-49-89-21-02-39-16. Tehát aki nemcsak
üzenetet kíván hagyni, de választ és beszélgetést vár, ezen a számon
jelentkezzen. Ha kívánja, megadja a telefonszámát, és Szép Zoltán
kollégám visszahívja. Ezekből a beszélgetésekből műsor is készül -
természetesen csak a hallgató beleegyezésével kerül bele a
beszélgetés a műsorba -, ezt a műsort A hallgatóé a szó címmel
minden pénteken hallhatják több ízben is. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
A hallgatók fóruma - 9. folyt.
|
Még egy bejelentés - ezt a múlt héten kellett volna megtenni és
ezért joggal kaptunk szemrehányást egyik hallgatónktól - a 19-es
hullámhosszon május 7-ikétől reggel 9-kor kezdtünk sugározni. Tehát
az adás itt, a 19-esen most egész nyáron, őszig, szeptember végéig
körülbelül reggel 9-től este 21 óra 55 percig tart. Az összes többi
hullámhosszon adáskezdéstől a műsoridő végéig sugárzunk, mindegyiken
frekvenciaváltás nélkül.
Kedves hallgatóink
Köszönjük a figyelmüket, továbbra is várjuk
leveleiket és telefonhívásaikat.
Üzenetrögzítőnk hívószáma: 00-49-89-29-54-57 vagy
00-49-89-29-70-46. Levélcímünk: D. 8000 München 86. Postfach 625.
+++
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|