Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 16.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása

"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés szükséges."
SZER:

Antiperesztrojka-helyzet

"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést vált ki. A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is kevesebbre csökkentik."

Országgyűlés - második nap (1. rész)

1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.

A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban
szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán
rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági
körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az
árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy
nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál,
hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért
fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit
befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis
világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem
biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell
törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön;
ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal
követhesse a kamatmérték.

    Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s
a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy
a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van
azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban
állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A
törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától
kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20
százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként
kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is
jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét
köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles
a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő
hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem
büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti
szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 10:16


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Kérem szépen én dr. Krátki Tibor vagyok. Talán ismernek a Törvénysértés című filmből. Édesapám a lengyel menekülteket átsegítette a nyugati táborba. Minket teljesen kisemmiztek, soha semmi rehabilitációt nem kaptunk, édesanyámmal lakom most már 30 éve egy szoba hallos kis Kisrudi u.40. földszint 5 alatti számban, ezt tessék jól megjegyezni. Most házfelújítás van embertelen körülmények óta élek két hónap óta."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD