|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (1. rész)
|
1989. május 8., hétfő - A Magyar Tudományos Akadémia minden eddiginél nyitottabb közgyűlése kezdődött meg hétfőn az akadémia székházában. Az eddigi gyakorlattól eltérően a több mint 200 akadémikus mintegy 600 meghívottal, köztük a tudományos intézetek, országos hatáskörű szervek vezetőivel, az egyetemek rektoraival, a tudományos társaságok és szakszervezetek képviselőivel együtt tanácskozik az akadémia, a hazai tudományos kutatás megújulásáról, jövőjéről.
Berend T. Iván akadémikus elnök köszöntötte a a résztvevőket, köztük Straub F. Brunót, az Elnöki Tanács elnökét és Németh Miklóst, a Minisztertanács elnökét. Megnyitójában utalt arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia a maga eszközeivel eddig is részt vállalt az ország sorsának formálásában, elsősorban a tudomány eredményeivel, illetve azok közvetítésével. Akadémiánk - mondotta a továbbiakban - az elmúlt években a szükséges változások és átalakulás egyik szószólója, a helyzet sürgető követelményeit fel nem ismerő politika bírálója volt. Szemben álltunk a ,80-as években követett restrikciós, egyensúlyzavarokat okozó gazdaságpolitikával. Nem tekintettük elfogadható vitaalapnak azt a ,,gazdasági-társadalmi kibontakozási programnak,, nevezett tervezetet, amellyel az MSZMP 1987 tavaszán fellépett. A radikális megújulást, s az ehhez szükséges fordulatot sürgettük. Vitában álltunk a rossz, energetika-centrikus beruházási stratégiát kifejező, a nyilvánosságot és ellenőrzést, a hatások és a következmények felmérését nélkülöző, a kormányzati döntéshozatali mechanizmus minden hibáját megtestesítő Bős-Nagymarosi vízlépcső ügyében. Véleméényünket, állásfoglalásainkat azonban gyakran figyelmen kívűl hagyták - mondotta az elnök. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 13:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|