|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
1989. május 1-je (33. rész) - Városliget, vitafórumok
|
A politikai vitaprogramok a Baloldali Alternatíva Egyesülés munkásfórumával folytatódtak. A rendezvény fő mondanivalóját a ,,Minden gazdasági hatalmat a dolgozóknak ,, és a ,,Munkásönkormányzatot ,, jelszavak fejezték ki. A vitafórumon Krausz Tamás történész hangoztatta: a Baloldali Alternatíva Egyesülés olyan politika kialakítását és megvalósítását szorgalmazza, amely a jelenlegi helyzetből való kijutást átfogó társadalmi reformmal kapcsolja össze. A szervezet a magántőkés és az állami szektorban is elengedhetetlennek tartja a gazdálkodás nagy fokú demokratizálását. Leszögezte, hogy a gazdasági demokrácia a társadalmi fejlődés egyedüli útja, minden más út visszafelé vezet. A Baloldali Alternatíva Egyesülés sátránál összesereglett érdeklődők több kérdést tettek fel arra vonatkozóan, hogy a szervezet milyen lehetőséget lát az 1956-ban működött munkástanácsok felállítására. Szabó András György filozófus kifejtette: a munkástanácsok visszaállítására szükség lenne, természetesen a mai helyzetnek megfelelően korszerűsített formában. A munkásellenőrzés létrehozását nélkülözhetetlennek tartotta, mert szerinte semmilyen tőkés, vagy állami irányítás nem képes arra, hogy olyan hatékonyságot, eredményességet érjen el, mint a dolgozók kollektív alkotóereje és közvetlen anyagi érdekeltsége. A vitafórumon a szervezet képviselői többször is felolvasták azt a szolidarítási nyilatkozatot, amelyben az önhibájukon kívül felszámolásra került üzemek dolgozóit támogatják. A szervezet a szolidarítás különböző formáit fogja alkalmazni mindazok érdekében, akiket hasonló sors fenyeget. Amennyiben az Alkotmányban garantált munkához való jogukat a dolgozók nem tudják érvényesíteni, nem fognak visszariadni a szolidarítási sztrájktól sem - hangoztatja a nyilatkozat. A munkásfórum alkalmi tagtoborzással ért véget. A kora délutáni politikai vitaprogramoknak rövid időre szemlélője volt Grósz Károly is, aki párt- és szakszervezeti vezetők társaságában sétált a Sajtó utcában. Az MSZMP főtitkára az őt kísérő érdeklődők gyűrűjében válaszolt a feltett kérdésekre. Többen autogramot kértek, vagy egyszerűen kézszorítással üdvözölték Grósz Károlyt. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|