 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
1989. május 1-je (19. rész) - Bicske (Pozsgay Imre)
|
Székesfehérvárott a borongós, hűvös idő ellenére több ezer
résztvevője volt a Dózsa György téri nagygyűlésnek, amelynek Pozsgay
Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt a
szónoka. Elöljáróban - utalva a székesfehérvári nagyüzemek
országosan ismert gondjaira - arról szólt, hogy olyan világot, olyan
fajta politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokat kell teremteni,
amelyben az olyan ipari üzemóriások munkásainak, mint a Videoton és
az Ikarus, ne kelljen szoronganiuk: lesz-e feladatuk, hanem
elégedetten vehessék tudomásul: az ember képes úrrá lenni bajain,
uralkodni önmagán és körülményein. Mostanában - folytatta Pozsgay
Imre - az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A
legnagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre
irányul. A politikai fordulat és megújulás olyan intézményeket,
állami szervezeteket és testületeket követel, hogy állampolgárként
és nem alattvalóként érezze úgy mindenki: alanya és alkotója ezeknek
az intézményeknek. Az állampolgárt megbecsülő, annak cselekedeteire
épülő államiságot kell teremteni. Ez az új államiság olyan új
alkotmányt jelent, amely a magyar közjog nemzeti tapasztalataiból és
az emberiség politikai jogaiból indul ki. Ehhez a törvényhozónak meg
kell erősödnie, bírnia kell a választópolgár, az állampolgár
bizalmát, s egy ilyen törvényhozás az erős kormányzásra is
lehetőséget ad. Mert a szabadság és az erős kormányzás csak együtt
járhat, a rend és a szabadság követelményei csak együtt
érvényesülhetnek - hangoztatta a szónok. Teljesítményt csak olyan
társadalom nyújthat, amelyben az emberek mindennapi viszonyaikban
szabadon dönthetnek, a munkakapcsolatokban pedig kérlelhetetlen
munkarendben állnak.
A politika átalakításában a sokszínűség korszakát éljük. Nem az
azzal együtt járó vitáktól kell félni, hanem attól, ha a vitáknak
nincsenek tisztes, kultúrált intézményei. Egy hallgató nép önmagára
veszélyesebb, mint egy vitázó. Önveszélyes korunkból egy biztonságos
korba ezeken a vitákon keresztül vezet az út - mondotta Pozsgay
Imre. (folyt.köv.)
1989. május 1., hétfő 17:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|