 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK - Május elseje
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. Május 1. hétfő (MTI-tud.) - A foglalkoztatottság megnyugató szavatolásáért az 1992-ig mindinkább egységesülő Nyugat-Európában, elsősorban a hosszan tartó munkanélküliség felszámolásáért, a környezet védelméért, a demokratikus vívmányok védelméért és a vendégmunkások, külföldiek baráti befogadásáért szállt síkra május elsejei beszédében Ernst Breit, az NSZK-beli ,,Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke.,,
Breit először hétfő délelőtt a Deutschlandfunk nevű országos
rádióállomás útján, később pedig a Recklinghausenban megtartott
központi DGB-nagygyűlés fő szónokaként szólt az ország szervezett
munkásaihoz, alkalmazottaihoz.
Már előző nap széleskörű megmozdulások voltak a Ruhr-vidéken,
Dortmundban, valamint Mainzban is. Az NSZK-beli május elsejei
ünnepségek, a több mint kétmilliós munkanélküliség elleni harc
fokozása olyan időpontra esik, amikor a Kohl-kormány is jelentős,
1,5 milliárd márkás összeget, továbbá egyéb jelentős juttatásokat
helyzett kilátásba a hosszú ideje nem foglalkoztatottak támogatására
Európa egyik leggazdagabb, gazdasági szempontból vezető országában.
Az utóbbi években a koalíciós kormány másfelől 1 millió új,
pótlólagos munkahelyet hozott létre, de a szakszervezetek, az
egyházak változatlanul gyötrő társadalmi problémának tekintik a
munkanélküliek nagy számát.
Karl Lehmann mainzi püspök, országosan ismert teológus, a
nyugatnémet római katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Gustav
Fehrenbach, a DGB elnöke Mainz városában közös állásfoglalást hozott
nyilvánosságra, amelyben a hosszú ideig munka nélkül levők
társadalmi felkarolását a legfontosabb belpolitikai feladatnak
minősítették. Az állásfoglalásra az adott alkalmat, hogy május
elseje tiszteletére a mainzi püspökség megrendezte a munkavállalók
országos konferenciáját.+++
1989. május 1., hétfő 11:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|