 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj
bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub
elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén
született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban
leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést
hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például
a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok
milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s
éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további
terhelése.
Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi
miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a
Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az
egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az
üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a
költségvetésből oldják meg az útépítést.
Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca
kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a
kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején
még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám
ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban
lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki
hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre
akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban
kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább
építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két
Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő
útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a
befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi
vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de
azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát
a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető
fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre
garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag
útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi
marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent.
(folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|