|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP budapesti reformkörének nyilatkozata a KEB április 17- i határozatáról. (OS)
|
Budapest, 1989. április 19., szerda - Az MSZMP budapesti reformköre az alábbiak közlésére kérte az Országos Sajtószolgálatot: Örömmel üdvözljük ismét az MSZMP tagjai sorában Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László elvtársakat, és sajnálattal, de megértéssel vesszük tudomásul, ha az említettek bármelyike úgy dönt: közéleti tevékenységét a továbbiakban nem az MSZMP tagjaként kívánja kifejteni. Felháborodottan tiltakozunk ugyanakkor a nevezettek párttagságát visszaállító KEB-határozat módja, és annak sajtóban megjelent indoklása ellen. 1. Visszautasítjuk azt az állítást, miszerint az érintetteket nem politikai nézeteikért, hanem politikai magatartásukért zárták ki 1988 áprilisában. A KEB kizáró határozata valójában egy hatalma végnapjait élő pártvezetés utolsó, kétségbeesett kísérlete volt arra, hogy példát statuálva félemlítse meg a pozícióját egyre jobban fenyegető, párton belüli reformerőket. 2. Nevezett elvtársak ennél fogva egy párton belüli koncepciós eljárás áldozatai. Tagsági viszonyukat tehát nem a politikai közéletben és rendszerben végbement, korszakos jelentőségű változásokra hivatkozva, hanem teljes erkölcsi és politikai rehabilitálásukkal, valamint az eljáráshoz nevét adó és az ítéletet végrehajtó KEB egyidejű lemondásával kellett volna helyreállítani. 3. Visszautasítjuk Lukács János elvtársnak, a KEB új elnökének azt, a sajtóban megjelent nyilatkozatát, miszerint az egy évvel ezelőtti viszonyok között a kizáró határozat minden bizonnyal helyes volt. Eltekintve attól, hogy emberek igazságtalan meghurcolását semmilyen körülmények között sem tartjuk helyesnek, a határozat, minthogy céljával ellentétben nagy mértékben hozzájárult a pártvezetést végülis elsöprő elemi erejű felháborodáshoz, még az akkori pártvezetés szempontjából is nyilvánvalóan elhibázott volt. 4. A KEB április 17-i határozatában és annak indoklásában újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy a jelenlegi pártvezetés képtelen az MSZMP megújulásának élére állni, minthogy a Kádár-féle vezetés legnyilvánvalóbb politikai baklövéseivel sem hajlandó nyíltan és egyértelműen szembefordulni. (OS)
1989. április 19., szerda 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|