|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Meg kell találni az átmenetnek azt a formáját, amely a monolitikus egypártrendszerű berendezkedésből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpártrendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek között erre a megállapodásra jutottak az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az ÚMF-nek azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában.
Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét összefoglalva az MTI munkatársának elmondta: a parlament legitimitását nem megkérdőjelezve, sőt, törvényhozó szerepét kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői intézményes formában, szervezetten befolyásolhassák a törvényhozást. Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni társadalmi működési mód megfelelő alapja legyen. A KISZ és az ÚMF megállapodott abban is, hogy folyamatosan együttműködnek e célok megvalósításában. Hogy ez nem verbális gesztus, kitűnt abból is, hogy mindkét fél mihamarabb szeretné konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát. Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: javaslatukról tárgyalatak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével, a Magyar Néppárttal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társasággal, a Szabad Kezdeményezések Hálózatával és ezen keresztül a FIDESZ-szel, a Független Jogász Fórummal, továbbá a TDDSZ-szel, a Duna Körrel, a Duna Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társasággal nem kívántak megbeszélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig nyilatkozatban közölte, hogy nem az ÚMF javaslatát, hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartja időszerűnek, így az MDF-el közvetlen tárgyalás nem jött létre. A párbeszéd során egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: szükséges olyan érdekegyeztető testület létrehozása, amely több, mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom előtt. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|