|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Veszélyessé váló utak - egyre kevesebb a pénz karbantartásra, fejlesztésre (2. rész)
|
Fejlesztési forrásokkal nem bővelkedik a közlekedési tárca. Erre az évre 3,3 milliárd forintot irányoztak elő különböző közlekedési beruházások megkezdésére, illetve folytatására. Ezzel szemben mindössze 0,5 milliárd forint jutott erre a költségvetésből. A tárca pótlólagos forrásokért folyamodik, hiszen az ez évre tervezett, már megkezdett munkák értéke 2,3 milliárd forint, s ebből csaknem 1 milliárd forintot kellene fordítani az M0-ás autópálya továbbépítésére. Az idei tervek között szerepel egyébként még a polgári Tisza-híd, a bajai Duna-híd konzoljának építése, a 82-es, 83-as főutak győri bevezető szakaszának folytatása, továbbá két kisebb hídnak és tízegynéhány összekötőútnak a megépítése. Mivel a forráshiány következményeként gyorsult a közutak romlási folyamata, nagy ütemben nőnek az ebből származó veszteségek. A szakemberek úgy becsülik, hogy az a többletköltség, amelyet az utak, hidak rossz állapota miatt fizetnünk kell, legalább 6-szorosa annak a különbségnek, amely a szükségesnek tartott, illetve a tényleges fejlesztési-fenntartási ráfordítás között mutatkozik. Mindent egybevetve évente csaknem 40 milliárd forintnyi veszteséget kell a ,,takarékos,, útfejlesztési politika miatt a népgazdaságnak elviselnie. (MTI)
1989. február 23., csütörtök 23:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|