|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Színházi bemutatók Szolnokon és Miskolcon
|
1989. január 20., péntek - Két vidéki színházunk - a szolnoki és a miskolci - tartott bemutatót pénteken este.
A szolnoki Szigligeti Színházben Franz Kafka A kastély című regényének színpadi változata került közönség elé. A társulatnak ez a vállalkozása az idei színiévad legérdekesebb produkciója, miután - Paszternak dr. Zsivágójának egy évvel ezelőtti adaptációjához hasonlóan - ismét egy nagylélegzetű epikai munkát vittek színre. A sajátos kafkai világot tükröző, humorral is átszőtt színpadi változatot Rónay György fordítása alapján Fodor Tamás rendezte. A díszleteket Rajk László, a jelmezeket Németh Ilona tervezte, míg az előadás szerves részét jelentő zenét Sáry László komponálta. A főbb szerepeket Mucsi Zoltán, Mészáros István, Kocsó Gábor, Meszléry Judit, Kátay Endre, Dobák Lajos és Egri Márta alakította. A Miskolci Nemzeti Színház Csiky Gergely A nagymama című színművének bemutatására vállalkozott. A nagymamát egy korábbi igéret nyomán tizenkét nap alatt írta meg a szerző, az ősbemutató 1891-ben volt a budapesti Nemzeti Színházban. A címszerepet akkor a híres Prielle Kornélia alakította. Húsz év multán Blaha Lujza, 1931-ben pedig Márkus Emilia is eljátszotta a nagymamát. Az utóbbi mellett az unoka szerepét Bajor Gizi személyesítette meg. A miskolci előadáson a főszerepet Máthé Éva alakította, a további szerpekben Mikola Róbert, Kulcsár Imre, Zubornyák Zoltán, Zborovszky Andrea, Komáromi Éva, Incze Ildikó, Varga Gyula, Horváth Zsuzsa, Sallós Gábor és Péva Ibolya látható. A rendező Galgóczy Judit, a díszlet és jelmeztervező Dévényi Rita. A bemutató előtt a színház nézőtéri társalgójában Színészek, színházi emberek Miskolcon címmel kiállítás nyílt, s bejelentették, hogy négytagú bizottság alakult egy végleges miskolci színháztörténeti múzeum létrehozásának szervezésére. (MTI)
1989. január 20., péntek 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|