|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Tudományos Dolgozók Szakszervezetei Koordinációs Testületének állásfoglalása
"Igényeljük, hogy 1989-ben a költségvetési intézményeknél
központi keretből, a vállalati szférában pedig adómentesen
felhasználható béremelés - egységesen legalább 20 százalékot
jelentsen. 1990-től pedig további minimum 15 százalékos emelés
szükséges."
SZER:
Antiperesztrojka-helyzet
"Miközben Magyarország hol kisebb, hol nagyobb léptekkel próbál
tovább haladni a demokratizálódás göröngyös útján az, ami a magyar
határokon belül eredménynek számít, az északi és délkeleti
szomszédainknál hivatalos részről feszültséget növelő ellenkezést
vált ki.
A bős-nagymarosi beruházás építkezése - egyelőre ideiglenes
felfüggesztése - további keményhangú nyilatkozatokra készteti a
döntést egyoldalú lépésnek minősítő csehszlovák felet. Az emberi
jogok és a romániai magyar kisebbség védelmének hangsúlyozása pedig
olyan gondolattársításokat ébreszt a román nemzetvédelmi
miniszterhelyettesben - Ilie Ceausescu altábornagyban, az elnök
fivérében, aki egyik legutóbbi cikkében Magyarországgal kapcsolatban
a revizionista, revansiszta, horthysta, hitlerista jelzőket
használja - amelyek a józan dialógus lehetőségét az eddiginél is
kevesebbre csökkentik."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (41. rész) Varga Miklós (Veszprém m., 10. vk.) az adókivetés és végrehajtás, ------------
|
valamint a vámkezelés tárgyában terjesztette be interpellációját az igazságügyminiszterhez, illetve a pénzügyminiszterhez. Több olyan esetet említett, amikor véleménye szerint egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörükben eljárva, elítélendő gyakorlatot alkalmaztak. Így például megemlítette azt az esetet, amikor egy alig 300 forintos tartozás miatt a végrehajtók felnyitottak egy lakást, és ott egy 24 ezer forintos színes televíziót foglaltak le. Egy másik alkalommal az adóhivatal tévedésből 24 ezer forint adó megfizetésére kötelezett egy állampolgárt. A vétlen károsultnak többszáz forintos okmánybélyeg árán, több hivatalt megjárva kellett a tévedés korrigálását kérnie. Utalt arra is, hogy a lakosság körében felháborodást keltett a külföldi csomagok kulturálatlan vámkezelése. Mindezek alapján a képviselő levonta a tanulságot: a bürokrácia, a hivatali packázás nagyon kedvezőtlenül hat a lakosság közérzetére. Kérte a pénzügyi kormányzatot, hogy ilyen esetekben az állampolgároknak okozott kárt térítsék meg, egyben feltette a kérdést: mit lehetne tenni azért, hogy hasonló problémák ne történjenek. A végrehajtás visszásságait taglaló kérdésre válaszolva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter utalt arra, hogy a korábbi rendelkezések elsősorban az adós érdekeit védték; a hitelezők hallatlanul nehezen juthattak pénzükhöz. A jelenleg is érvényben lévő törvényerejű rendelet ezt az adósvédelmi rendszert bizonyos fokig kiegészítette a hitelező védelmével. Az igazságügyminiszterhez egyébként számos olyan levél érkezik, amelyben az állampolgárok éppen azt panaszolják, hogy nem tudnak jogos követelésükhöz hozzájutni, még akkor sem, ha bíróságok ítélik meg azt. Az adott esetben is az történt - mutatott rá -, hogy a végrehajtás több hónapos erőfeszítéssel sem tudta az egyébként valóban nem nagy összegű tartozást behajtani. Így került sor a végrehajtásra. Az eljárás jogszabályszerű volt, viszont jogszerűségét némileg csorbította, hogy a végrehajtó ,,túlbiztosította,, a behajtásra szánt összeget. A problémát általánosítva Kulcsár Kálmán úgy foglalt állást, hogy az adóvégrehajtással kapcsolatos procedúrát - mivel az állampolgárok alkotmányos jogait érinti - törvényben lenne célszerű szabályozni. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 20:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|